Ezek az állatok nem viccelnek!

Legyen szó akár bűbájos legendáról, szokatlan elhelyezkedésről és szerelemhozó mágiáról vagy épp némasági fogadalmakról, a következő falvak mindegyike rejt valami különleges, furcsa jellemvonást - többek között ezért is érdemes arra, hogy alaposabban megismerd!

A törökverő mókusok falva: Lickóvadamos

A Zala megyében, Zalaegerszegtől nem messze található aprócska település régen három még kisebb falu, Lickó, Vadamos és Mukucsfalu területéből állt, melyek a Gellénházi-patak mentén sorakoztak.

Bár már a falu nevében is benne van, hogy vad, a legenda, melyről a község igazán híressé vált, valójában Mukucsfalunak köszönhető.

Amikor ugyanis egykor a törökök el akarták foglalni az apró települést, a szóbeszéd szerint a falu lakosságának az erdei mókusok siettek segítségükre.

Összegyűltek, majd megdobálták makkokkal a türköket, akik - mivel addig soha nem tapasztaltak még ilyesféle ármányt - hanyatt-homlok menekültek a vidékről. A vitéz mókusok utódai talán még ma is a lickóvadamosi erdőkben élnek.

Bazalt, láva, szerelem: Somoskő

Bár hasonló bűbájos és humoros legendát nem tudhat magáénak, Somoskő is legalább olyan különleges, mint Lickóvadamos, köszönhetően többek között festői, mesekönyvbe illő, ugyanakkor furcsa elhelyezkedésének, a falu ugyanis egy domb lankáin terül el, a magasban pedig egy sötét árny, Somoskő várának romja uralja. Még különösebb azonban, hogy a dombot éppen kettévágja a magyar-szlovák határvonal, melynek túloldalán tekinthető meg a félig helyreállított vár is.

Ha mindez még nem volna elég, a domboldalt megkövesedett lávazuhatagok és szabályos sokszög alakú bazaltkövek tarkítják. A várról mindemellett úgy tartják, különös hatással van az itt kiránduló párokra, nem mást, mint az igaz szerelmet hozza el nekik, a történet szerint ugyanis a 14. században, a vulkáni kúpon épült somoskői várban ismerkedett össze 1578-ban Balassi Bálint a verseiben sokszor megénekelt Losonczy Annával. A hullámzó dombvonulaton elterülő község számos kirándulóhely kiindulópontja.

A furcsa múzeumok is érdekelnek?

Ha szereted a furcsaságokat, hazánkban a múzeumok terén is találhatsz ilyeneket. Ezek közé tartozik Abaliget Denevérmúzeuma is. Videónk révén megismerheted!

A néma remeték otthona: Majkpuszta

Majkpusztán található a barokk építészet páratlan emléke, az egykori kamalduli remeteség épületegyüttese. A festői környezetben álló remeteséget Esterházy József alapíttatta 1748-ban, amikor elhatározta, hogy a némasági fogadalmat tévő szerzetesek számára 17 cellából és templomból álló épületegyüttest emeltet. A rendet később, 1782-ben II. József császár rendeletére feloszlatták. Az épületegyüttesbe 1945 után bányászcsaládok költöztek, majd többszöri tulajdonosváltás után ma vendégházakként, illetve a remeték életét bemutató múzeumként működik. A remeteségbe érkező látogatókat negyedóránként harangjáték dallamai üdvözlik.

A kamalduli rendet - a bencés rend remeteágát - Romuald herceg alapította az első évezred végén. A szerzetesek fehér kámzsás ruhát, csizmát viseltek. Hajukat rövidre nyíratták, fejük tetejét pedig leborotválták, és hosszú szakállt növesztettek. Életvitelük leginkább meghatározó jellemvonása a némaság volt.

Erre emlékeztet a remeteség díszes főbejáratán olvasható latin felirat is, mely magyarul így hangzik: „Félre, te portánk mennyei csöndjét törni merészelő. Rendzavarást nem tűr isteni szent rendünk.” Így, ha a területre érkezel, a hely története előtti tiszteletadásból is óvakodj a hangos szavaktól.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, SmallG; lordgeorge47.

• falu
• hegyvidék
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás