Európa egyik legfurcsább természeti csodája: csak nemrég óta van magyarázat a keletkezésére

Észak-Írország egy távoli partfoka a világon talán a leglátványosabban szemlélteti, mi történik, ha a vulkáni kráterből kiömlő lávafolyam fokozatosan hűl le: több tízezer hatszögletű bazalthasáb áll egymás mellett méhsejtszerűen. Egyik magasabb, másik alacsonyabb, és e páratlan lépcsősor egészen a tengerig vezet, létrehozva Európa egyik leglátványosabb természeti csodáját.

Ősi ír mondák vidéke

A monda szerint egykor az ír óriás, Finn MacCool utat épített magának tengerparti, antrimi otthonától az atlanti vizeken át esküdt ellensége, a skót Finn Gall Hebridákon fekvő erődjéig. Százával szedte össze a hosszú kőcölöpöket, sorjában leverte őket a tengerfenékbe, aztán hazatért, hogy kipihenje magát, mielőtt támadásra indul Finn Gall ellen.

De a ravasz skót óriás megelőzte: maga ment át szigetéről, Staffáról Írországba. MacCool feleségének azonban sikerült elhitetnie vele, hogy az alvó óriás csak a kisfia. Finn Gall megrettent: mekkora lehet akkor az apa? Ezért aztán ijedtében elmenekült. Amikor kiért a tengerre, felszaggatta maga mögött az utat, hogy senki se járhasson többé rajta.

A természet játszótere

Az Óriás útjának keletkezéséről különböző elméletek láttak napvilágot. Volt olyan vélemény, hogy megkövesedett bambuszerdő, mások a tengervízből kicsapódó ásványokkal magyarázták. Ma már a geológusok egyetértenek abban, hogy ezek az alakzatok vulkáni eredetűek. Mintegy 50 millió évvel ezelőtt az Ír-sziget és a mai Skócia nyugati partvidékének jelentős része aktív vulkáni terület volt.

Az újra és újra meghasadó földkéreg nyílásain át a láva több mint 180 méter vastagságban ömlött szét a vidéken, majd kihűlt és megszilárdult. Az ismétlődő vulkáni kitörések nyomán minden alkalommal újabb lávafolyam borította be a régit. Amikor az olvadt láva már sík, megszilárdult bazaltréteget terített be, igen lassan és egyenletesen hűlt ki, illetve húzódott össze.

A láva vegyi összetétele miatt a hűlő rétegben keletkező nyomás egyenlő erővel hatott a középpont körül, és szabályos, hatszögű alakban húzta szét a lávát. Ha pedig egy ilyen minta akár csak egy ponton kialakul, a hatszög az egész rétegben, mindenütt ismétlődik. Ahogy a hűlés elérte magát a bazalttakarót, kialakult a hatszög alapú oszlopok egész sora.

Fingal barlangjától az Óriás orgonájáig

Bár ma már ismerjük a Giant's Causeway - Óriás útja - kialakulásának tudományos magyarázatát, érthető, hogy létrejöttét legenda övezi. Csupán méretei is azt sugallják, hogy emberfeletti kéz műve. A magasból valóban úgy tűnik, mintha a tengerpart mentén 280 méter hosszan kikövezett út húzódna, mely észak felé 150 méterre benyúlik az Atlanti-óceánba. A hasábok általában hat méter magasak, ám helyenként ennek több mint kétszeresét is elérik. A különös lépcső szerkezete is lenyűgöző: mintegy 40 ezer bazaltoszlopból áll, melyek mind szabályos sokszög alapúak, többségükben hatszögletűek. Olyan pontosan illeszkednek egymáshoz, hogy egy pengét is nehéz lenne közéjük csúsztatni.

Staffa szigetét pedig, MacCool útjának túlsó végén, 120 kilométerrel odébb 40 méter magas, meredek sziklafal öleli körül, mely ugyanolyan függőleges bazaltoszlopokból áll, mint maga az Óriás útja. Fingal barlangja, melyet Sir Joseph Banks angol természettudós nevezett el Finn Gallról, körülbelül 60 méter mélyen nyúlik a sziget belsejébe. A barlang padozatát, falait és mennyezetét is fekete bazaltoszlopok alkotják. A Giant's Causeway oszlopai három természetes képződményt formálnak, melyeket Nagy, Középső, illetve Kis útnak hívnak. Ezeknek egy-egy alakzata képzelet szülte nevet is kapott: ilyen a Varázsszék, a Legyező, a Kéményfejek, illetve találó nevével az Óriás orgonája, mely 12 méter magasan, orgonasípok módjára tornyosul a talaj fölé.

Egykor valószínűleg jóval több volt a hasábokból - összetört darabjaik a parton hevernek. A két hektár területű, hasábokból álló geológiai képződmény a föld alatt is folytatódik.

Ihletet adó, romantikus táj

Az Óriás útja művészek és írók nemzedékeit ihlette meg - a legékesszólóbbak talán a 19. század eleji romantikusok voltak. Egyik kiemelkedő képviselőjük megfogalmazása szerint a hely a természet oltára és temploma, olyan aránnyal, pompával és merészséggel megalkotva, melyre csak a természet képes.

William Thackeray angol regényíró is ellátogatott ide, aki azt írta ezekről a sziklákról, hogy olyanok, mintha egy réges-régi, mesebeli királykisasszonyt őrizne ott időtlen idők óta a sárkány. Ám a legtalálóbb megállapítás mégis a felfedezőtől és természetkutatótól, Sir Joseph Banks-től származik: „Mik emellett a székesegyházak és paloták, amelyeket az ember épített? Makettek, játékszerek csupán."

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült.

• világörökség
• természeti csoda
• európa kincsei
• írország
• Utazás