Eltűnik a Föld egyik tengere?

A Föld egyik legváltozatosabb élővilágú tengere, a geológusok számára pedig lehetőséget nyújt a bolygónk kőzetburkát alkotó, kirakós játék elemeiként illeszkedő lemezek mozgásainak tanulmányozására: a Vörös-tenger ugyanis egy születőfélben lévő óceán.

A legkülönösebb víztömeg

A legszélesebb pontján is csak 305 kilométeres Vörös-tenger 2100 kilométer hosszan húzódik Szueztől a Bab el-Mandeb-szorosig, mely az Ádeni-öbölbe, majd ezen keresztül az Indiai-óceánba torkollik. A tenger Egyiptom, Szudán és Etiópia partvidékét választja el a szaúd-arábiai és jemeni partoktól. Nem tudni, hogy a tenger, melyet a Föld legkülönösebb nagy víztömege néven is emlegetnek, miért kapta a nevét. Egyesek szerint azért, mert a hirtelen elszaporodó moszatok időnként vörösesbarnára festik a máskor ragyogó, kék vizet.

Itt válik ketté a Föld

Földtani értelemben a Vörös-tenger nagyon fiatal. Mintegy 40 millió évvel ezelőtt kezdett létrejönni, amikor bolygónk kőzetburkában megindult a Kelet-afrikai-árokrendszer kialakulásához vezető folyamat. Ahogy az Afrikai- és az Arábiai-lemez eltávolodott egymástól, a közöttük létrejött hasadék egy részét lassan, sok ezer év alatt elárasztotta a tenger vize.

A lemezek mozgása azóta is tart, és a Vörös-tenger két, viszonylag egyenes partja évi 10 milliméteres sebességgel távolodik egymástól. Igaz ugyan, hogy ez egy évszázad alatt csupán egy métert jelent, de semmi jele, hogy a mozgás lassulna - az viszont elképzelhető, hogy később gyorsabb lesz. A tenger alakulásának folyamata szinte pontosan úgy zajlik, mint az Atlanti-óceáné.

Forró és nagyon sós!

Az egyre szélesedő tenger partjai megemelkednek, így a környező folyók vize nem ömölhet a Vörös-tengerbe. A távolodó kőzetlemezek törésvonala mentén fellépő vulkanikus tevékenység miatt a víz hőmérséklete helyenként az 59°C-ot is eléri - az egész bolygón nem találni ennél magasabb átlagos hőmérsékletű tengervizet. A Vörös-tenger a világ egyik legsósabb tengere is, sótartalma 4,1% - az óceánoké átlagosan 3,5%, és a Földközi-tengeré is csak 3,8%.

Mielőtt ugyanis a távolodó kőzetlemezek között vagy 25 millió évvel ezelőtt megnyílt volna az Indiai-óceánba vezető átjáró, a növekvő Vörös-tengerbe ömlő víz jórészt elpárolgott, és nyomában óriási mennyiségű só maradt vissza.

A későbbi kéregmozgások következtében ezek a sórétegek feloldódtak, és egyenletesebben oszlottak el a tengerben. Mindemellett a trópusi nap rengeteg vizet párologtat el a felszínről, és ez is növeli a sókoncentrációt.

Idővel kiszáradna

Mivel a Vörös-tengerbe egyetlen folyó sem ömlik, és a környéken az évi csapadék átlagos mennyisége mindössze 25 milliméter, a Vörös-tenger szintje évente 1,8 métert csökkenne, illetve, ha az Indiai-óceánból a Bab el-Mandeb-szoroson át nem kapna állandó vízutánpótlást, idővel teljesen kiszáradna.

Tél közepén, amikor a tenger vízszintje a legalacsonyabbra süllyed, még így is minden évben elpusztulnak a partot övező korallzátonyok felső rétegei.

Korallok és nemváltó állatok

Jelenleg a Vörös-tenger fő kincse az itt élő tengeri lények tömege. A meleg vízben a meredeken lejtő tengerfenék partközeli részein hihetetlenül gazdag élővilágú korallzátonyok találhatók. E zátonyok alig több mint hatezer-hétezer éve alakultak ki, így bolygónk legfiatalabb ilyen képződményei közé tartoznak. Eddig 177 különböző korallfajt találtak itt, melyek jelentős része általában csak az innen vagy 2500 kilométerre délebbre lévő egyenlítői vizekben él meg.

A zátony felszínén tengeri csillagok és tengeri csigák tömege él. Mindemellett a világ más korallszirtjeihez hasonlóan itt is akad néhány olyan halfaj, mely - fennmaradása érdekében - képes nemet változtatni. Ha túl kevés a hím, a nőstények némelyike az ivarérés során az átlagosnál nagyobb és élénkebb színű lesz, és végül úgynevezett szuperhímmé alakul át.

Új óceán születik?

Amilyen szép és változatos azonban a víz alatti élet, olyan kopár a partvidéki. Ez a viszonylag keskeny vízsáv ugyanis hatalmas sivatagos régiót szel ketté, mely a nyugat-afrikai Mauritániától egészen a Kína középső részén fekvő Góbi-sivatagig húzódik. A Vörös-tenger úgy 200 millió éve még csupán kis mélyedés volt a hatalmas afroázsiai földrészen - ma mély trópusi tenger, és meglehet, egykor óceán lesz belőle.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült.

• tenger
• természeti csoda
• veszélyeztetett hely
• ázsia
• afrika
• világjáró
• Utazás