Elpusztulhat a Gellért-hegy? A japán tudósok jóslata

A Gellért-hegyet nem véletlenül nevezik Budapest ékkövének. Alapvetően határozza meg, és teszi városhoz képest vadregényessé a főváros Duna-parti hangulatát, számos látnivalót tudhat magáénak, és utánozhatatlan panorámával várja a kirándulókat.

A 235 méter magas kiemelkedés Budapest I., illetve XI. kerületében található földrajzilag, míg keletről a Duna, a többi oldalról hegyek, a Sas-hegy, a Naphegy és a Várhegy határolja. 1987 óta a főváros Duna-parti látképének részeként szerepel az UNESCO Világörökség listáján, ami nem is csoda, hiszen természeti értékén kívül hazánk történelmének szinte minden korszakából magáénak tudhat valamit.

Misztikus hegy, tele látnivalóval

A Gellért-hegyen kelta településeinek nyomaira is bukkantak már, és a honfoglalás idején is fontos szerepe volt. A leghíresebb róla szóló legenda szerint 1046-ban a pogány magyarok innen vetették a mélybe Gellért püspököt - ma szobor emlékezik meg róla a hegyen -, a török időknek pedig a lábánál található fürdőket köszönheti.

A 17. században egyfajta misztikus helynek számított, ahová a boszorkányperek szereplői állítólag táncolni és gyűlésezni járnak, 1851 óta azonban szinte teljes látványát a Haynau által építtetett Citadella uralja.

Az 1920-as években létrehozott sétányain, a nagy vízesésen, a Filozófiai kerten, a németek szovjetek általi kiűzésének emlékére emelt Szabadság-szobron, valamint a csillagvizsgálón kívül továbbá híres Sziklatemploma is, melyet a lourdes-i barlang mintájára hoztak létre.

Valóban elpusztulhat?

A Gellért-hegy több tektonikai törésvonal mentén fekszik - ennek köszönhetőek a budai hőforrások is -, emiatt számos katasztrófával összefüggő rémhírnek volt már főszereplője.

Az egyik legismertebb a híres 1979-es eset volt, mikor is állítólagos japán tudósok azt jósolták meg, hogy 1980-ban, egy igen erős földrengés következtében az egész hegy a Dunába omlik. A hír, mellyel az akkori hazai sajtó is sokat foglalkozott, nem kis pánikot keltett a lakosság körében, sőt, még a határokon túlra is eljutott. Bár akkor nem következett be katasztrófa, és azóta is csak városi legendaként emlegetik a történteket, a rémhír a későbbiekben is többször felröppent, legutóbb 2011 januárjában terjedt a hegy katasztrófájáról szóló körlevél.

Sokan ma is úgy tartják, a törésvonal miatt különösen veszélyeztetett a hely, illetve az alatta lévő barlangokat és hőforrások általi kimosódásokat is többen veszélyesnek tartják, mondván, hogy egyszer csak beomlik miattuk a hegy. Utóbbit azonban a geológusok határozottan cáfolják, a Sziklakápolna barlangján, illetve egy nemrég felfedezett kristálybarlangon kívül ugyanis csak néhány méteres üregek találhatók a hegy belsejében.

Az azonban tény, hogy a főváros térsége - ahogy azt Varga Péter Budapest földrengés-veszélyeztetettsége című munkájában is kifejti - Magyarország szeizmológiailag legveszélyeztetettebb része, mely hazai viszonyok között a legaktívabb területek közé tartozik az említett törésvonalak miatt.

Tehát itt a legnagyobb egy esetleges földrengés kockázata, azonban ez korántsem jelenti, hogy Magyarországon erre komolyabb lenne az esély. Akkora földrengés pedig, mely egy egész hegyet lerombolna, csak igen kis valószínűséggel alakulhatna ki.

Képek: www.orszagalbum.hu, sirály, nikzsig; hu.wikipedia.org, TgrBot.

Szereted a Gellért-hegyet?

• világörökség
• budapest látnivalói
• hegyvidék
• magyar csodák
• Utazás