Sokan nem ismerik a kifejezést, pedig fontos az utakon: a dynomen helyzet életveszélybe is sodorhat

A közlekedés során elég egy pillanat, és máris kialakulhat egy balesetveszélyes szituáció, ehhez pedig még a KRESZ-szabályokat sem kell feltétlenül áthágni. A dynomen helyzet fogalma éppen erre figyelmezteti az embert a mindennapokban.

Akadnak olyan helyzetek, amelyekre nagyon nehéz előre felkészülni, mégis fontos tisztában lenni azzal, hogy bármikor problémássá válhatnak, ami gyors reakciót tesz szükségessé egy autóvezető, de akár egy kerékpáros számára is. Ezért kiemelten fontos tényező a közlekedés során a figyelem.

A dynomen helyzet

A dynomen helyzet egy olyan közlekedési szituációt jelent, amelyben még nem alakult ki közvetlen veszély, de ez bármelyik pillanatban megtörténhet. A legtöbbet emlegetett példa az, amikor egy gyermek egy labdával az út mellett játszik, és egy rossz mozdulat, egy elvétett dobás vagy egy úthiba elegendő ahhoz, hogy a labda kiguruljon az útra, a gyerek pedig utánafusson. Ilyenkor elengedhetetlen az előrelátás és a gyors reakciókészség.

Dynomen szituáció az is, ha közvetlenül a parkoló autók mellett halad el akár az autós, akár a kerékpáros. Ez a teljesen mindennapos élethelyzet magában foglalja annak lehetőségét, hogy az egyik autó ajtaja kicsapódik egy figyelmetlen utas miatt, és máris baleset történhet miatta. A parkolók területe az autók közül hirtelen kilépő gyalogosok miatt is elővigyázatosságot igényel.

Az is lappangó veszélyt jelent, ha egy gyalogos, de akár egy autós is mobilozik ahelyett, hogy az utat figyelné, így előfordulhat, hogy előbbi körülnézés nélkül az útra lép, utóbbi pedig hirtelen fékezésre vagy irányváltásra kényszerül. 

Bár a tévhit ellenére egyelőre nincs számszerűsítve, nem meglepő, hogy a KRESZ megfelelő oldaltávolság tartását írja elő a kerékpárosok előzésénél is, hiszen az oldalirányú mozgás esetükben kevésbé kiszámítható. Egy nagyobb széllökés vagy egy mély kátyú sürgős manőverre, akár egy jelentősebb kormányrántásra is kényszerítheti a biciklizőt a felborulás megelőzése érdekében. Rosszabb állapotú és nyílt útszakaszoknál ez is egyfajta dynomen helyzetet idéz elő.

Rendkívül fontos mindig az is, hogy ne csak a KRESZ írt szabályaira támaszkodjanak a közlekedés résztvevői, de figyeljék mások mozdulatait is: nem ritka, hogy bár az irányjelzést még nem adta le valaki, már elrántja a kormányt, vagy előzés céljából sávot vált, ezért a kerekek állásából, a felezővonalhoz közelítésből, a féklámpa felvillanásából sokszor több információ nyerhető a következő másodpercekről, mintha kizárólag a szabályokra hagyatkozik valaki.

Megállók környékén sem árt a megengedettnél lassabban és körültekintően elhaladni, gyakran előfordul ugyanis, hogy valaki fejvesztve átszalad az úton az éppen érkező villamoshoz, ügyet sem vetve a veszélyes vállalkozásra.

A dynomen helyzet tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy a bizalmi elv nem minden esetben lehet mérvadó, ha tipikusan kockázatos körülményekkel találkozik valaki, fel kell készülnie egy hirtelen manőverre is a sérülések elkerülése érdekében.

Ellenőrizd a KRESZ-tudásod egy kvízzel!

A jelzőtáblákat minden közlekedőnek ismernie kell. Te meg tudod válaszolni ezt a nyolc kérdést?

(Kép: Getty Images Hungary.)

• autós közlekedés
• autós
• autóbaleset
• balesetmegelőzés
• közlekedés
• kresz
• kresz-szabályok
• Utazás