Örökre elhagyták lakói a magyar falut: szomorú képeken, mi maradt a szellemjárta helyből
Derenken már csak a romok emlékeztetnek az egykor itt élőkre.
Ma már csak romok jelzik, hogy a füves pusztán valaha emberek éltek: Derenk falva ugyanis évtizedek óta lakatlanul áll.
Az egykor népes községnek a török hódoltság idején és a Rákóczi-szabadságharc alatt jócskán megfogyatkozott a népessége, de a végső ítéletet az 1711-es pestisjárvány jelentette számára, ekkor teljesen elnéptelenedett. Hat év telt el, mire Eszterházy gróf ismét benépesítette, lengyel jobbágyokat telepített ide.
Trianon után a falu lakói szavazhattak, hogy Magyarországhoz vagy az akkori Csehszlovákiához szeretnének-e tartozni, az itt élők az előbbi mellett döntöttek. Talán rosszul tették, mert néhány csendes év után 1938-ban Horthy Miklós úgy döntött, Derenk területe pont megfelelő vadászterület lenne, így a lakosság nagy részét a környékbeli falvakba telepíttette - természetesen megfelelő kárpótlás mellett -, a település épületeit pedig lebontották.
1994 óta évente egyszer a faluból származók összegyűlnek, hogy megemlékezzenek a szebb napokat is látott Derenkről. Nézd meg, hogy fest ma a szellemfalu!
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- szellemváros
- szellemfalu
Képeken az elfeledett magyar falvak: jó lenne, ha most figyelne kicsit a kormány!
- hévíz
- természeti csoda















