A szurdok geológiai szempontból rendkívül különleges hely, melynek többek között az az oka, hogy azon törésvonal mentén található, mely a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit, illetve a Pilis mészkőszirtjeit elválasztja.

A meredek falú szurdokvölgyet a Dera-patak mélyítette. A patak által kivájt falak a földtörténet iránt érdeklődőknek is igazi kuriózumot jelenthetnek, feltárják ugyanis a triász időszak emlékeit, látható a dachsteini mészkő padja, nyomon követhető a kőzetrétegek mozgása, sőt, még őstengeri kagylómaradvány is fellelhető egyes részein.

Az ősi mészkőréteg egykor vízszintes volt, a ma megfigyelhető réteg ugyanakkor ferde, ami annak köszönhető, hogy 80-90 millió évvel ezelőtt a hegységképződés során nagyobb darabokra törtek a kőzetelemek, és nagymértékben el is billentek, a szurdok északi falának sziklaalakzata például egy ilyen kibillent réteglap. Mindemellett a völgyre merőlegesen is kialakultak törések. Minderről bővebben ide kattintva olvashatsz!

A Dera-patak - melyet Kovács-patakként is emlegetnek - idegen hangzású nevét a pomázi szerbektől kapta, a dera ugyanis szerb eredetű szó, mely rést, hasadékot jelent.

A Dera-patak a Pilis leghosszabb vízfolyása, mely Pilisszentkeresztnél ered, majd Szentendrénél folyik bele a Dunába. A patakot a szurdokvölgyben a Pilis-tetőre és a Dobogókőre hulló, majd itt összegyűlő csapadék táplálja.

A Dera-szurdok a fővárostól körülbelül 30 kilométerre található, így tökéletes úti cél akár egy délutáni kiránduláshoz is, nem beszélve arról, hogy olyan híres és kihagyhatatlan helyek találhatók a közelében, mint a Dobogó-kő vagy a Rám-szakadék.

A szurdok útvonalán fahidakon keresztül vezet a turistaút, emellett tűzrakó és pihenőhely is várja a kirándulókat. A völgy tökéletes kirándulóhely a legnagyobb nyári melegben is, a hely sajátos földrajzi adottságai miatt ugyanis ilyenkor is kellemes a klíma.

A szurdokot a kék jelzést követve is meg lehet közelíteni, emellett a Pomáz és Dobogókő közötti műút mellett található parkolóból is elérhető.