Itt gyógyult meg a haldokló magyar férfi: képeken 8 csodatévő település

A Pest megyében fekvő Márianosztrát szinte nem is kell bemutatni, ez az egyik leghíresebb csodatévő hely az országban. A középkorban a pálos rendnek otthont adó település kedvelt imádkozóhely volt, de miután Nógrád várát bevették a törökök, a szerzetesrend távozott. 1711-ben az esztergomi érsek, Széchenyi György hagyatéka tette lehetővé az újjáépítést és a rend újjászületését - ezt követően érkezett Czestochowából egy kegykép a rend részére. A legenda szerint, közvetlen azután, hogy a tárgy megérkezett, egy haldokló pálos tesvér csodával határos módon meggyógyult. A képet ma Fekete Madonna kegyképnek nevezik.

Máriagyűd kedvelt zarándokhely a gyógyulni vágyók körében. A Pécstől 25 kilométerre található, ma Siklós részének számító, korábbi önálló község nevéhez több Mária-jelenés is köthető, de a legenda szerint már a 1738-as pestisjárvány idején is sokan gyógyultak ki itt az egyébként halálos betegségből. Sőt, az 1700-as években több mint száz olyan esetet jegyeztek fel, ahol korábban mankóval járó férfiak és nők eldobták támaszukat, és ismét járni kezdtek. Itt olvashatsz bővebben a helyről!

A Mátra lábánál fekvő Szurdokpüspöki már Szent István idejében is szakrális központ lehetett. Elődeink úgy vélték, hogy a Szent György-vonalak energiája hatással van a hely forrásvizére, mely a legenda szerint siketeket és bénákat is meggyógyított. Az évszázadok során sokan látogattak ide, hogy igyanak a kútból, gyógyulást remélve.

A Gödöllő városához tartozó, de korábban önálló községnek számító Máriabesnyő szintén régóta látogatott zarándokhely. A területen már a Grassalkovich család előtt is virágzó település állhatott - legalábbis a romok erre utaltak -, ezért döntött úgy Grassalkovich Antal gróf, hogy templomot építtet az erdő mellé. A romok eltakarítása közben bukkantak rá egy aprócska Szűz Mária szoborra, mely teljesen épségben átvészelte a korábbi időket, emiatt a gróf a szent helyet Mária tiszteletére formálta. Sokan járnak ide megváltást és gyógyulást remélve.

Máriapócs valószínűleg nem szorul különösebb bemutatásra, a könnyező Istenszülő-ikon történetét szinte mindenki ismeri, még külföldön is. Nem véletlen, hogy a világ minden tájáról érkeznek ide emberek - nemcsak hívők -, remélve, hogy a képhez imádkozva a gyógyulás útjára léphetnek. Itt olvashatsz róla bővebben!

A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyet évente körülbelül kétszázezer gyógyulni vágyó keresi fel, bízva a csodában. A legenda szerint az itt vágtató Szent László lovának nyomán forrás fakadt, mely gyógyító erővel bírt, egyik első csodájaként jegyezték fel, hogy visszaadta egy néma kisfiú hangját. Itt olvashatsz róla bővebben!

A legenda szerint az 1700-as években egy osztrák katona azt álmodta, hogy fekélyes lábbetegségére gyógyírt a téti erdő forrásánál kaphat. Állítólag az álma valóra vált, így a forrás mellé kápolnát építtetett - így vált Tétszentkút az egyik kedvelt zarándokhellyé azok körében, akik hasonló gyógyulást remélnek.

Az Oroszlány területén fekvő majki remeteség a kamalduli szerzetesek otthona volt a 18. század végéig, a rend feloszlásáig. Az itt futó Szent György-vonalak találkozáspontjáról úgy tartják, gyógyító energiákat sugároz, ezért testi-lelki gyógyulás reményében sokan látogatnak a területre. Itt olvashatsz róla bővebben!