Egy városban, mégis két országban élnek a lakók: fehér keresztek jelzik a járdákon a határt

Hajdanán lordok és grófok osztották fel egymás között a területeket Hollandiában. Ahogy a régióban a németek, a frankok és a hollandok hódítottak, vesztettek vagy nyertek földeket, aszerint alakultak a birodalmak is. Kivéve egy részen, ahol már a 12. század óta nem változott szinte semmi.

Hollandia déli és Belgium északi területei régen a Brabanti hercegséghez tartoztak. A maastrichti egyezménynek köszönhetően 1843-ban, négy évvel azután, hogy a londoni egyezményben kimondták Belgium függetlenségét, megállapodtak a ma is ismert határokról. Kivéve egy résznél: Baarle területén nem tudtak dűlőre jutni.

Baarle-Hertog és Baarle-Nassau, a holland-belga rész

Mivel a maastrichti egyezmény tarka területre vonatkozó határozatát sem a belga, sem pedig a holland parlament nem fogadta el, kialakult húsz belga exklávé, azaz egy másik országban levő, különálló tartomány. Ezeket a belga részeket Baarle-Hertognak hívják, amik keverednek a délholland Baarle-Nassau területekkel. Mindezt 5 kilométerre Belgiumtól, az anyaországtól.

A helyi lakosok meglepően elégedettek különc városukkal, annak ellenére, hogy nagy nehézségekbe ütköztek a szabályozások kialakításánál. Már eleve a határok pontos megjelölése is nagyon időigényes feladatnak bizonyult - fekete alapon fehér keresztekkel választották külön a két országot.

Furcsa történelem

De hogy alakult ki ez a furcsa városszerkezet? Hajdanán ez a rész a Brabanti Hercegséghez tartozott, mára azonban a hercegség több részre bomlott, a terület pedig Hollandia déli részéhez és a belga Antwerpen tartományhoz tartozik. Így válik ketté Baarle-Nassau és a Baarle-Hertog.

A Baarle elnevezést először 992-ben használták egy hamis bérleti szerződésen, ahol egy holland püspök felesége ajánlotta fel birtokait a holland Limburg tartományba tartozó thorni kolostornak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a püspök kezdetben a most már belga területnek számító antwerpeni őrgróf volt, tehát egy hamis szerződéssel kezdődött a területek összemosása.

A 12. század végére Breda várában és az azt körülvevő részen a grófok és hercegek birtokai között rengeteg huzavona alakult ki a térségben. A vitatott földtulajdonokat végül megosztották, a grófi és hercegi birtokok területe egyre színesebbé vált, akkorra már a Német-római Birodalom és Hollandia is keveredett rajta.

Baarle egy perifériára szorult tartomány volt, ami lényegében sehova nem tartozott, csak a környező részeit osztották fel az urak egymás között. A legtöbb helyi grófnak külön városa volt, némelyek régiók urai lettek.

A határok megszületnek

Később a Leuveni Grófság a birtokait Breda urának adta. Bár az ország többi lordsága megszűnt, a leuveni megtartotta a feudális kapcsolatot az embereivel.

Ebben az időben többféle Hertog létezett, nem csak Baarle-Hertog. Ekkor választották el a Brabant hercegség alatt levő Baarle területeket Breda területeitől, és vált ketté a város.

Ezeket a kicsi enklávékat 800 éven keresztül próbálták bekebelezni, mind sikertelenül. Végül a turizmus beindítása érdekében felfestették a határokat. Minden lakos eldönthette, hogy melyik országhoz tartozik - ahova néz az ajtajuk, azon ország állampolgárai. Némelyek épp ezért falaztatták be a bejárati ajtajukat, és nyitották meg máshol. Sőt, akadt olyan is, aki a határvonal kellős közepére helyezte ajtaját, így mindkettő ország törvényei vonatkoznak rá. Nem csak Európában, hanem az egész világon Baarle városa különleges, világszínvonalú történelmi-jogi emlékműnek minősül.

Hollandia alig ismert városai

Aki csak egyszer is járt Hollandiában, az imádja az országot. A kisvárosait azonban kevesen ismerik.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipedia  CC BY-SA 3.0, flickr CC BY 2.0 )

• baarle-nassau
• hollandia
• belgium
• város
• országhatár
• történelem
• herceg
• Utazás