Mire számíts, ha körbebringáznád a Balatont? Kipróbáltuk, elmondjuk a tapasztalatainkat

A Balaton körbetekerésére évről évre rengetegen vállalkoznak, idén mi is megpróbálkoztunk vele. Kétfős csapatunk egy tapasztalt és egy kezdő versenyzőből állt, izgatottan készültünk hát a megmérettetésre. 

Hogy miért vonzó a magyar tenger megkerülése két keréken? A mozgás örömén és a bizonyításon túl a csodás táj, jó időben pedig a strandolás lehetősége is sokat nyom a latban. Az út vitathatatlanul nagy élmény, de füllentenénk, ha azt mondanánk, hogy végig fáklyásmenet. 

A kezdeti lépések

A Balatoni kerékpárút vagy bringakörút körülbelül 204 kilométer hosszú, rajta biztonsággal megkerülhető a tó. Már az elején lényeges leszögezni, hogy nem végig kiépített kerékpárútból áll, sok helyen a közút kijelölt részén lehetséges a haladás. Mielőtt nekivágnánk, az egyik legfontosabb teendő az időtartam kitalálása. Abban, hogy ki hány nap alatt teljesíti a kört, nagy a szórás, ez edzettségi állapottól és a kitűzött céloktól is függ. Bár a hozzánk hasonló földi halandók számára meglepőnek tűnhet, de sokan bizony egyetlen nap alatt letudják az egészet, valószínű, hogy ők keveset állnak meg nézelődni, és fürdéssel sem múlatják az időt. 

Mi arra szavaztunk, hogy egy viszonylag kényelmes tempóval próbálkozunk, és fontosnak tartottuk azt is, hogy délutánonként, esténként strandolhassunk is ott, ahová épp megérkeztünk. Három napban állapodtunk meg, ehhez pedig két éjszakára foglaltunk szállást. 

A szállásfoglalást megelőző feladat nem tűnik nehéznek, ám annál meghatározóbb az egész túra szempontjából. Honnan induljunk, és merre? A döntés talán alkati kérdés is, ugye van, aki az étkezés során a legfinomabb falatokat hagyja utoljára, más pedig rögtön azokkal kezd. Jó-jó, ennél kicsit árnyaltabb a helyzet. 

Észak és dél

Aki valaha nyaralt már a Balatonnál, de még az is, aki nem, pontosan tudja, milyen markánsan különbözik egymástól az északi és a déli part. Nem mondunk hát újdonságot vele, hogy az eltérő terepviszonyok bizony a biciklizést is alapjaiban határozzák meg.

Míg az északi oldal dimbes-dombos, helyenként vadregényes (az út olykor erdei szakaszon halad), addig délen sík a terep, kevés az emelkedő. Így aki úgy érzi, hogy az elején, még frissen és üdén tudná le a nehezét, annak tanácsos az északi oldallal kezdenie, mi is így tettünk, de hallottunk már olyanról is, aki a meredek szakaszok helyett inkább az egyhangú részektől félt, így a déli partot szerette volna minél gyorsabban teljesíteni. 

Az utat nagyjából három egyenlő hosszúságú szakaszra osztottuk, Akarattyától indultunk, az első megálló Révfülöp, a második Balatonfenyves volt, végül pedig a kiindulóponthoz érkeztünk vissza. 

Emelkedő vs. sík terep

Az északi oldalról a következő általános megállapításokat tehetjük: egyrészt meseszép és nagyon hangulatos. Másrészt a bicikliút többször kiépített, mint a másik oldalon, helyenként kifejezetten újnak tűnt a burkolat, örömmel suhantak rajta a kerékpárok. Több ponton biciklitároló és sportpark is várja a mozogni vágyókat, utóbbi valószínűleg nem a bicajosokra számít, bár akinek marad felesleges energiája, kipróbálhatja az eszközöket. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az emelkedők olykor embert próbálóak, különösen akkor, ha valaki nincs hozzászokva az ilyen terheléshez. Alapvetően kétféle hasonló szakasszal találkozhatunk, az egyik sunyin, de kitartóan halad felfelé, a másik meredek, cserébe viszont nem túl hosszú. Az emelkedők jutalma az őket követő lejtő, ahol nincs más dolgunk, mint élvezni a kilátást és a frissítő menetszelet.

Az út hol a part közvetlen közelében halad, hol jóval távolabb, a 71-es főút mentén visz. Meleg idő esetén az sem elhanyagolható szempont, hogy északon több az árnyékos rész. 

Ezzel szemben délen az alapvetően sík út főleg nyaralók között, mellékutcákban fut, az akadályt az autók és az üdülők kerülgetése jelenti, pláne főszezonban. Az árnyékos részeket jól ki kell élvezni, nem túl sok van belőlük. Az aszfalt minősége olykor kívánnivalót hagy maga után. Az északi parton kezdők délre érkezve már izomlázzal és sajgó testrészekkel is számolhatnak, különösen ez utóbbin nem segít az a néhány kitüremkedő gyökérzet, ami jó nagyot dob a járgányokon. 

További tapasztalatok

Sokan keringenek a tó körül, mi azt tapasztaltuk, hogy egy-két kivételtől eltekintve a bringások figyelnek egymásra. Ez különösen a meredek, keskenyebb szakaszoknál érdekes, hiszen nem mindenki tudja ugyanolyan tempóban legyűrni a dombot, közben pedig jó eséllyel elszáguldhat mellettünk valaki, aki a másik irányból kerül. A kijelölt útvonalat olykor nehéz követni, és bár a táblákon túl helyenként aszfaltfestések is segítik a tájékozódást, egy-egy elágazás, kanyar megzavarhatja a biciklizőket. 

Nagyon fontos, hogy olyan kerékpárral induljunk neki, amit előzőleg alaposan átnéztünk, minden működik rajta, és az összes kötelező felszereléssel, lámpákkal, prizmákkal rendelkezik, a biztonság kedvéért biciklijavító szettet, pumpát jó elpakolni. 

Minél nehezebb a csomag, annál nehezebb dolgunk lesz az emelkedőkön, átgondolandó, hogy mit rakunk be, és az is, hogy hová. A csomagtartóra szerelhető táska mellé jól jöhet egy kisebb tartó is a kormány alá, amiben az iratok és a mobil foglalhatnak helyet. A kulacs vagy vizesflakon abszolút az életmentő kategóriájú felszerelések közé tartozik, de ide sorolnánk a kényelmes nyerget és a jó, lehetőség szerint párnázott biciklisnadrágot is. Az elindulást megelőző időszakban edzés és próbatétel gyanánt is remek ötlet lehet a Velencei-tó vagy a Tiszta-tó körüli tekerés.

A Balaton-kerülés nagy kaland, jó élmény, az út valódi szépségeket rejt, így aki eddig csak kacérkodott a körbetekerés gondolatával, annak azt mondjuk, hogy bátran vágjon bele.

A Balaton-felvidék mesebeli tájain bújnak meg: 8 gyönyörű templomrom

A Balaton-felvidék nem csupán nyáron kihagyhatatlan úti cél, a szezonon kívül is izgalmas kirándulásoknak biztosít helyszínt, a magaslatokon a túrázók elé táruló gyönyörű panorámát pedig hamar szívébe zárja az ember.

(Képek forrása: Getty Images Hungary és saját felvételek.)

• balaton
• bicikli
• biciklitúra
• Utazás