Az ország legviccesebb falvai

A magyar történelem és kulturális örökség, nem utolsósorban pedig a népnyelvi lelemény vagy épp a véletlen olyan eredeti és mulatságos helységneveket alkotott az évszázadok során, melyek még a modern idők legfurcsább hangjaihoz szokott utazókat is képesek megmosolyogtatni.

Ha az ország aprócska, de bűbájos falvaiba szeretnél kirándulni, íme, öt igazán különleges, a furkóktól a sárkányokig, és vissza.

Pornóapáti

A Szombathely városát dél felől megközelítő autóúton nincs ember, aki egy pillanatra el ne gondolkodna azon, vajon nem túl élénk fantáziája tréfálta-e meg, mikor a Pornóapáti felé vezető elágazást jelző táblán a meglehetősen furcsa asszociációkat ébresztő nevet megpillantotta.

Aggodalomra nincs, csupán egy huncut mosolyra van oka annak, aki hasonlóképp járt, Pornóapáti ugyanis létező falu, egy alig több mint 400 lakossal bíró Vas megyei település, a megyeszékhelytől csupán néhány kilométerre. Ha kulturális látnivalói vagy épp virágba boruló arborétuma miatt Szombathelyre látogatsz, vedd célba a kis községet is, természeti szépségekben és nevezetességekben ugyanis korántsem szenved hiányt.

Az 1899-ig nemes egyszerűséggel csak Pornónak hívott falu neve a szláv Pernovo helynévből eredeztethető, az apáti utótag pedig az egykori, ma már a felszínen nem látható ciszterci apátságra utal. A vadregényes Pinka-folyó és a Pornó-patak összefolyása által még megkapóbb hangulatot magáénak tudó falu legfőbb látnivalói közé tartozik az 1780-ban emelt katolikus templom, mely az ország legrégebbi, 1493-ból származó öntött harangját őrzi.

Bugyi

Sajátos nevének köszönhetően a Pest megyei település országos hírnévre tett szert, a Bugyi szónak azonban hajdanán nem sok köze volt a nevezetes alsóneműhöz, egykor nem jelölt mást, csupán személynevet, pontosan Budy Matheusét, azaz Bugyi Mátéét, kinek földjeként a területet a 14. században bejegyezték.

A kis települést megéri alaposabban is szemügyre venni, hiszen amellett, hogy nyugalmat és csendet kínál az ideérkezőknek, olyan látnivalóknak ad otthont, mint a 18. századi barokk római katolikus templom, illetve a református templom kertjében álló szégyenkő, melyre egykor rossz erkölcsű asszonyokat és hajadonokat ültettek, okulásául a falubelieknek.

Bugyi emellett mindjárt két kastélyt is magáénak tudhat: a ma vadászkastélyként és étteremként üzemelő Forster-kastélyt, illetve a Beleznay-kastélyt, mely Mária Terézia tábornokának, Beleznay Jánosnak volt egyik első lakhelye. A település határában továbbá az egyedülálló madárvilággal rendelkező szikes tavak környékén is megéri elidőzni pár órát.

Kiscsákó

A közigazgatásilag a Dél-Alföld egyik jellegzetes városához, Orosházához tartozó falu, Kiscsákó sajátos időutazás részesévé avatja a területére lépőket, köszönhetően legnevezetesebb műemlékének, a ma leginkább romkastélyként emlegetett Geiszt-Gáspár-kastélynak, más néven Geiszt-majornak. A kísérteties, de gyönyörű, egykori fényére ma is következtetni engedő kastély 1760 óta áll a területen.

Egykor vadászház volt, azonban 1880 körül a Batthyány családtól a Geiszt família vásárolta meg, akik Ybl Miklós tervei alapján kastéllyá építtették át. Eklektikus megjelenése mellett vadász témájú képei, valamint kazettás mennyezete is figyelemreméltó, csak úgy, mint furcsa története.

A világháborúk után magánkézbe kerülő épület az évtizedek során sok minden volt - tsz-iroda épp úgy, mint ifjúsági klub -, tulajdonosai halála miatt azonban több mint tíz éve áll üresen, kísértetmajorként határolva az akácosokon át megközelíthető falut. Ha kedveled a különleges atmoszférával rendelkező helyeket, már csak a kastély miatt sem szabad kihagynod a kiscsákói kirándulást.

Furkótelep

A Szekszárd és Villány között található Tolna megyei Furkótelep Báta közigazgatási részét képezi, mely falu maga is megér egy kirándulást, köszönhetően Fazekasházának, a neves festő előtt tisztelgő Czencz János Emlékmúzeumnak, a Tájháznak, a Szivattyútelepnek vagy épp a Szent Mihály- és Szent Vér-templomnak.

Ha előbbieken túl a Halászházban is tettél egy látogatást, vedd célba a szőlők között meghúzódó Furkótelepet, melynek határában mintha jó pár évtizeddel ezelőtt megállt volna az idő. A sajátos sárközi táj hangulata és a halászok öröksége jelentette kultúra nyomai kézzelfoghatóak, elég csak egy sétát tenni a lápréteken, a Duna és a holtágak partján vagy Furkótelep régi temetőjében, ahol hatalmas, ódon kőkeresztek idézik meg a múltat.

Bősárkány

A Győr-Moson-Sopron megyében, Mosonmagyaróvártól mindössze 28 kilométerre található Bősárkányt már 1222-ben is Villa Sarkanként emlegették, a nyelvészek és történészek pedig azt valószínűsítik, hogy neve közvetve valóban a sárkány köznévből keletkezett, miután egy földrajzi vagy személynév falunévvé vált.

Utóbbit támasztja alá az is, hogy az országban ez a talányos községnév nem egyedi, több települést is hasonlóképp hívnak.

A hansági sarjerdőkkel, valamint fűzfákkal szegélyezett mocsárrétekkel körbevett települést békés hangulata mellett több látnivaló miatt is megéri felkeresni, többek között azért, hogy megcsodáld a templomteret, a római katolikus templomot, a Szent Sebestyén, Flórián, Rozália-szoborcsoportot vagy a Szent Család-szobrot, nem utolsósorban pedig a Kegyeleti Parkot, az 56-os emlékművet, a Piéta-szobrot és a Millenniumi keresztet.

• humor
• falu
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás