Hogyan legyél rutinos sofőr? Tippek, praktikák, hogy ne a majré legyen az úr
Kezdő sofőrként nehéz beilleszkedni a nagyvárosi forgalomba, nekünk, nőknek pedig még a sztereotípiákkal is meg kell küzdenünk. Mintha a fiú kisbabák kormánykerékkel a kezükben születnének.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A cikket a Magyar Suzuki támogatta.
A hazai autósoktatás sok szempontból nagyobb tudást ad a kezünkbe, és enged a forgalomba, mint jó néhány más országban. Az amerikai rendszer innen nézve kifejezetten riasztó. Persze a hazai rendszer sem feltétlenül hibátlan, így az is javítható. Ez azonban a döntéshozókon múlik elsősorban, de közben mi, közlekedők is sokat tehetünk azért, hogy javuljon a helyzet. Például azért, hogy türelmesebben fogadjuk és kezeljük a még kezdő sofőrök esetleges bizonytalankodásait, már csak azért is, mert mi is jártunk ugyanebben a cipőben. Pont erre fókuszál idén a Magyar Suzuki az „Együtt az utakon – Te is voltál kezdő sofőr” közlekedésbiztonsági kampányában.
Állítjuk, türelmesek vagyunk a rutintalan vezetőkkel - de a gyakorlat nem ezt mutatja
A Magyar Suzuki „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági kampányában minden évben más közlekedési problémára fókuszálnak - ebben az évben a rutintalan, illetve kezdő sofőrökre koncentrál a Magyar Suzuki „Együtt az utakon – Te is voltál kezdő sofőr” kampánya. A kutatásból kiderült többek között, hogy a ritkábban vezetők körében magasabb a nők és a budapestiek aránya, illetve azoké, akik még csak néhány éve vezetnek. A kevésbé gyakori vezetés mögött többnyire a kényelmesebbnek tartott tömegközlekedés (26%) vagy a nem túl gyakori elfoglaltság (26%) áll, minden tizedik jogosítvánnyal rendelkező pedig szorong a vezetéstől. A kutatásban részt vevők 10 százaléka azért nem vezet gyakrabban, mert tapasztalatlannak tartja magát, de olyanok is akadnak (6 százalékuk), akiket a környezetük nem enged a volán mögé.
A Magyar Suzuki „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági kampányában minden évben más közlekedési problémára fókuszálnak - ebben az évben a rutintalan, illetve kezdő sofőrökre koncentrál a Magyar Suzuki „Együtt az utakon – Te is voltál kezdő sofőr” kampánya. A kutatásból kiderült többek között, hogy a ritkábban vezetők körében magasabb a nők és a budapestiek aránya, illetve azoké, akik még csak néhány éve vezetnek. A kevésbé gyakori vezetés mögött többnyire a kényelmesebbnek tartott tömegközlekedés (26%) vagy a nem túl gyakori elfoglaltság (26%) áll, minden tizedik jogosítvánnyal rendelkező pedig szorong a vezetéstől. A kutatásban részt vevők 10 százaléka azért nem vezet gyakrabban, mert tapasztalatlannak tartja magát, de olyanok is akadnak (6 százalékuk), akiket a környezetük nem enged a volán mögé.
A már sokszor cáfolt - „a nők rosszabbul vezetnek” - sztereotípia a mai napig plusz nyomást gyakorol a női sofőrökre, még ha nem is mindenkire egyforma mértékben. Valószínűleg mindannyian kerültünk már olyan közlekedési helyzetbe, amikor flegma, lekezelő vagy épp agresszív stílusban adták tudtunkra, hogy nem tudunk vezetni - akkor is, ha nem mi hibáztunk. Van, aki ezt esetleg tanító szándékkal teszi, az eredmény azonban sokkal inkább stressz.
- Hajlamosak vagyunk eltitkolni egy felmérés során az objektíven is agresszívnek minősülő magatartást. A tanulókkal szembeni negatív viselkedés pedig ebbe a kategóriába tartozik. A kutatás válaszadói saját felelősségüket ráadásul egyáltalán nem emelték ki, inkább a tanulók, bizonytalan vezetők képességeit említették, többségében a másik felet okolták. Ebből indirekt módon következik, hogy magukat nem, vagy kevéssé látják türelmetlennek, és a saját vezetési stílusukat tekintik alapnak, amelyhez a kezdők még nem alkalmazkodtak. Jellegzetes konfliktus a közúti forgalomban a sebességkorlátozást fegyelmezetten betartók és a "forgalom ritmusát felvéve" közlekedők örökös ellentéte - reagált a kutatásra Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus. Többek között ezekre is rávilágít az alábbi videóban, de az elméleti háttéren túl konkrét tanácsokat, látványos praktikákat is találunk benne, hogy könnyebben kezelhessünk bizonyos helyzeteket.
A Magyar Suzuki kutatásából sok mindenre fény derült. Például főként a Budapesten és nagyvárosban élő sofőrök ülnek ritkábban a volán mögé, így ők azok, akik sok esetben szorongást és félelmet is társítanak a vezetéshez - derül ki a Magyar Suzuki reprezentatív kutatásából. A megkérdezettek válaszaiból ugyanakkor úgy tűnik, a magyar autóstársadalom attitűdje türelmes és támogató a kezdő vagy gyakorlatlan vezetőkkel, a közlekedéspszichológus szerint azonban mást lehet tapasztalni a mindennapokban. A Suzuki felmérése szerint az autósok többsége, tízből hét sofőr türelmes és segítőkész, ha T betűs autót lát, a hétköznapi élet azonban nem feltétlenül ezt mutatja.
Azok, akik idegesek lesznek a T jelzésű autóktól vagy a bizonytalan sofőröktől, úgy élik meg, hogy a közlekedés ezen résztvevői feltartják a forgalmat (64 százalék), vagy nem tudnak mit kezdeni a bizonytalansággal (26 százalék). A budapestiek egyébként a más településen élőkhöz képest kevesebb empátiát mutatnak (hidegen hagy: 24%), a kisebb városok és falvak autósai jellemzően támogatóbbak (támogatni kell őket: városiak 74%, falusiak 77%). A megkérdezett rutinos sofőrök közül minden negyedik autós úgy gondolja, nem kell mindenkinek autót vezetni, és közel ugyanekkora arányban vélekedtek úgy, hogy nem gondolják, hogy bármi megváltoztathatná a véleményüket a tanuló vagy bizonytalan vezetők kapcsán.
De a kérdés az, vajon miért párosul szorongás vagy félelem az autóvezetéshez? A tapasztalatlanság (68 százalék), a jogosítvány megszerzése során szerzett rossz élmények (21 százalék), átélt baleset (15 százalék), nem megfelelő egészségügyi állapot (14 százalék) is az okok között szerepel, akár csak az, hogy szülőként a gyerekekre is figyelni kell a vezetés során (12 százalék). De az is az indokok között szerepelt, hogy valaki vidéken tanult vezetni, azonban nagyvárosban kell a közutakon helytállnia (5 százalék). A rutintalanok majdnem felének a kisebb közúti forgalom (45 százalék) segítene, másik felének egy szakoktató (36 százalék) vagy pszichológus (28 százalék) segítsége lenne a leghasznosabb, de segítség lenne a támogató környezet is (11 százalék).
