Az előkelő Wahrmann-Andrássy-kastély elődjét egy aranysarkantyús vitéz, Prónay Sándor építtette az 1700-as években, a Pest megyei Tóalmás községben, aki egy 60 holdas, messzi földön csodált kastélykertet is megálmodott hozzá. Ekkor azonban még senki nem sejtette, hogy ez az idilli birtok micsoda botrányok és úri hóbortok tanúja lesz majd.

Az 1896 előtti években a millenniumra készült az ország, az ünnep alkalmából pedig megannyi új épületet terveztek. Ekkor került a tóalmási birtok Wahrmann Renée és családja kezébe, akik hamarjában meg is építtették az új, előkelő kastélyt. 

A barokk stílusú épületben nem spóroltak a fényűzéssel: több szalon, úriszoba, pálmaház helyet is kapott benne, az angolkertet pedig felújították.

A legfurcsább szoba

Feltehetően a millenniumi hangulat megteremtése végett, esetleg puszta úri passzióból divattá vált a 19. század végén épült kastélyokban, hogy egy parasztszobát is kialakítanak, amelyet a legtöbbször soha senki használt.

A falusi hagyományokhoz híven berendezett szoba célja csak a hivalkodás volt, illetve az, hogy a berendezési tárgyak díszítésén a népi kultúrát bemutassa. Wahrmann Renée pedig szívesen hódolt a divatnak.

Az úrnő életének más területein is meghatározó volt ez a fellengzés, amit a családi vagyon lehetővé tett számára. Édesapja, Wahrmann Mór igazi üzletember volt: tetemes vagyonra tett szert a kereskedelemből és befektetéseiből, de politikusként, sőt, felekezeti vezetőként is ismert volt. 

Lármás érdekházasság

A dúsgazdag lányt Krausz Izidor vette el 1883-ban, a házasság ugyanakkor egyikük részéről sem őszinte szerelemből köttetett. A férfi az üzleti lehetőségek miatt választotta a lányt, akinek viszont a szabados, nagyvilági élet biztosítását jelentette a viharos frigy.

Renée ráadásul kábítószerfüggővé vált, ami egyre több ramazúrihoz vezetett. A budapesti Andrássy úti házról az apa halálát követően költöztek Tóhalomra, megszületett lányuk, Amália-Lujza, néhány évvel később mégis elváltak útjaik.

A kastély a 20. században az Andrássy család tulajdonába került, akik kedvtelésből, szabadidős célokra használták, majd a második világháborút követően állami kézbe került, és szakszervezeti üdülővé alakították át.

A rendszerváltást megelőző évtizedekben számos film, így például A tizedes meg a többiek vagy a Csárdáskirálynő forgatási helyszíneként is működött. Az épület 1989-től máig az ifjúsági hitéletet támogatására létrehozott WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány tulajdonában van.

(A képek forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, Indafotó/Narnia68, itaka)