Ahol neked is a fenekedre csapnak

Az ország déli dunai kapuja elsősorban az 1526-os csatavesztésről ismert, ám Mohács ma nyüzsgő város, kellemes parkokkal, számos látnivalóval és kulturális lehetőséggel, no meg az ország egyik legszínesebb hagyományával, a februári busójárással.

Történelmi kuriózumok

A több mint 900 éves város a régmúltját épületeiben, emlékeiben őrzi. Közülük is kiemelkedik többek között a Széchenyi téren álló Fogadalmi templom, melyet a mohácsi csata 400. évfordulójára emlékezve emeltek neobizánci stílusban.

Alapjaiba 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából származó, egy-egy kilogrammos emlékföldet helyeztek el a nemzeti összefogás szimbólumaként.

A templom kupolája 30 méter magas, 20 méter átmérőjű. A 3600 fő befogadására alkalmas épület színes, középkori hangulatot idéző ablaküvegeit Árkayné Sztehlo Lili, festményeit a mohácsi Kolbe Mihály készítette.

A mohácsi főtér másik ékessége a városháza. A keleties hangulatú épület szintén a mohácsi csata 400. évfordulójára készült. A városháza mögötti utcában kapott helyet a Kanizsai Dorottya Tájmúzeum, ahol a helyi kisebbségek népművészeti alkotásai mellett 22 berendezett szoba, 3000 kerámia, szőttesek és egyéb tárgyi emlékek tekinthetők meg, valamint 20 ezer percnyi hangfelvételt őriznek. A múzeum Szerb utcai épületében a mohácsi csatát bemutató kiállítás várja a látogatókat.

Szomorú emlékhely

A török uralom 1541-ben kezdődött Mohácson - a város Mihádzs néven török szandzsákközpont lett, és az is maradt egészen 1687-ig. A Mohácsi Történelmi Emlékpark az 1526-os csatában elesett katonák előtt tiszteleg. A várostól kilenc kilométernyire délre, az egykori csata színhelyén létesített parkot a régi temető feltárása után, 1976-ban avatták fel.

A látogatót egy monumentális kapu fogadja, melynek bronzelemeit - az elesettek számát szimbolizálva - 15 ezer szegeccsel állították össze. A díszkapun belépve egy fehér kő a csatára készülő seregek felvonulását mutatja be, néhány lépéssel odébb, egy földbe süllyesztett udvarban hadtörténeti kiállítást rendeztek be.

Innen lépcsők vezetnek fel a tízezer tiszafa és törökmogyoró-liget szegélyezte temetőbe, az ismeretlen katonák tiszteletére állított kopjafákhoz, számos művész megrázó hatású alkotásához.

Télbúcsúztató busójárás

A Mohácson és környékén élő dél-szlávok - sokácok - farsang végi alakoskodásának népszokása máig fennmaradt, és a város idegenforgalmi látványosságává vált. A busójárás eredeti jelentése - téltemetés, gonoszűzés, termékenységi szertartás - elhomályosult, a helyiek a szokást a törökök elleni küzdelem emlékeként magyarázzák.

A helyi monda szerint ugyanis a törököket famaszkos-állatbőrös, zajt keltő emberek, közöttük sokácok űzték ki a városból. Ám a legendának nincs történeti alapja: a török hódoltság idején Mohácson csak gyér számban éltek sokácok.

A sikeres töröküldözésre emlékezve, no és a télbúcsúztató farsangi mulatságsorozat részeként minden év februárjában tartják Mohács városában a busójárást. A sokác hagyományok szerint az asszonyok ilyenkor farsangi fánkot készítenek, a férfiak pedig felöltik maszkjukat, kifordított báránybundájukat, kézbe kapják kereplőjüket, busókürtjüket és botjukat, és kezdetét veszi a hatnapos zajos mulatság.

Hat napig tart a forgatag

A kolompoló, busómaszkos sereg először a Kóló téren álló Busószobornál gyülekezik, majd a városházára vonul, ahol a polgármester kenyérrel, busópálinkával és borral vendégeli meg őket. A maskarások nagy ricsajt csapnak: táncolnak, kerepelnek, kolompolnak, közben meg-megkergetik az óvatlan menyecskéket.

A legbátrabb busók az úgynevezett ördögkeréken végigjárják a környékbeli utcákat. A mutatvány nehézsége abban áll, hogy a ló futása közben billeg és forog a hosszú rúdra vízszintesen erősített kerék. A hat napig tartó ünnepség végén a tél szellemének elűzésére a busók a város főterén máglyát raknak, melyen elégetik a telet szimbolizáló szalmabábut és koporsót.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, press66, boroka86.

• hagyomány
• magyar város
• történelmi látnivalók
• magyar csodák
• Utazás