Az elsodort magyar falut már csak egyvalaki lakja

Egyre többen látogatják a térképről letörölt magyar falu, Nagygéc megrázó és megdöbbentő romjait. Most te is láthatod.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az elmúlt években rendre komoly problémákat és anyagi károkat okoznak az árvizek, melyek egyre többször olyan jelentéktelen méretű kis patakokhoz kapcsolódnak, melyekről senki sem gondolná, hogy ekkora pusztítást tudnak végezni. Emberi életek munkája válik semmivé a másodperc töredéke alatt, idősek múltját és gyermekek jövőjét temeti maga alá a víz.

A korábban szórakozást és pihenést jelentő folyó vagy patak hirtelen kegyetlen, könyörtelen árrá változik, mintha így bosszulná meg az ember térhódítását. Ám a kíméletlen ár nemcsak az elmúlt évek fenyegető jelensége, hiszen negyven évvel ezelőtt egy teljes falu esett áldozatául, melynek következtében a helyiek soha többé nem térhettek vissza elhagyott házaikba.

Több száz éves, történelmi község

A Szamos menti falu történelmi múltját illetően némileg hiányosak az információk, de kialakulása a kisnemességi családokhoz kapcsolódik, akik a környéken több területet tudtak magukénak, hiszen a környező települések elnevezéseiben is megtalálható az egykori tulajdonosok családneve.

Ez alól Nagygéc sem kivétel, hiszen a Géc név először 1280-ban tűnt fel egy egykori magyar személynévben, a Nagy előtag pedig érthető módon a település méreteire utal, ez különböztette meg ugyanis a 14. században létrejött másodlagos településtől, Kisgéctől.

A környék területei a Dunántúlról áttelepült kisnemesi családoké voltak. 1858-ban a szomszédos Kisgéci puszta Haynau kezébe került, itt kúriát építtetett, és némileg átrendeződtek a környék tulajdonviszonyai.

Nagygéc földrajzi elhelyezkedését illetően egyike azon öt településnek, melyek a trianoni országhatár és az árvízvédelmi töltés közé szorultak. Ez azt jelentette, hogy csak nyugati oldalról volt védett a terület.

14 gyöngyszem falu távol a világtól

Nézegess képeket!

Elolvasom

Senki sem számított a katasztrófára

1970. május 14-e után sokan megismerték a csendes kis falu nevét, ugyanis aznap este sorsfordító katasztrófa történt: a mindent tönkretevő ár áldozata lett a település.

A helyieknek csupán néhány másodpercük lehetett arra, hogy életük munkáját és jövőjük alapjait hátrahagyva menekülni kezdjenek az Erge-patak irányába, a felette ívelő hídon már nem volt biztonságos az átkelés, így a 749 lakó a faluközpontban lévő templomhoz evickélve várta meg a segítségükre siető teherautókat, melyeken épp csak egy talpalatnyi terület jutott mindenkinek.

Szinte percek alatt mindent elborított a víz, ám ezzel egy időben hasonló tragédia érte a közeli Garbolcot, Kishódost, Nagyhódost és Komlódtótfalut is - a tragédiában összesen 5200 otthon omlott össze.

A Nagygéc lakóit ért gyors kitelepítés ugyanakkor rendkívüli módon nemcsak ideiglenes volt, hiszen felsőbb utasításra a települést egyszerűen letörölték a térképről, leszerelték a falutáblát, a megmaradt házakat lerombolták több uradalmi épülettel együtt, egyedül az Árpád-kori templom és a magház maradt épen.

Ugyanakkor, hogy biztos ne éledjen újra a nagygéci közösség, árvízvédelmi indokokra hivatkozva évtizedekre építési moratóriumot hirdettek ki.

Emlékmű, falunap és hagyományőrző programok

Az emlékek és hagyományok ápolására az egykori lakosok, környékbeliek és szimpatizánsok egy közhasznú egyesületet hoztak létre, mely 2009-ben rendezte meg első hagyományőrző napját az enyészet áldozatául esett romok között és az egyre rosszabb állapotban lévő templom környékén.

Nem csupán a környéken élőket, de a településre látogatókat is a mai napig hatalmába keríti az egykori tragédia és érthetetlen döntés hatása, hiszen egyetlen más károkat elszenvedett falut sem sújtott a minisztertanács ilyen súlyos tiltással. Támogatók és magánemberek pénzéből két emlékművet is elhelyeztek a településen, melynek mindezek ellenére jelenleg mindössze egyetlen lakója van.

Egy hatalmas gránittömbön olvashatod annak a 749 embernek a nevét, akik a víz miatt örökre kitiltottak a lakóhelyükről, ugyanitt a Kormorán együttes tragédiát feldolgozó dalszövege is olvasható, de az árvízi emlékhelyen monumentális oszlopokra helyezett betűkből a falu névtábláját is megalkották.

Kép: hu.wikipedia.org, Beroesz.

Ezt is szeretjük