Ahol fekete víz folyik

Bármilyen kicsinek is számít világviszonylatban, hazánk különlegesebbnél különlegesebb látnivalóit évek alatt sem lehet bejárni.

Ha azonban el akarod kezdeni, vedd célba mindjárt a következő három nevezetességet, és csodálkozz rá, miféle furcsa kincseket rejtenek országunk határai.

Ahol fekete víz folyik: Csaroda

A hangulatos beregi falu már a középkor eleje óta lakott település. A Csaronda-patak partján vetették meg a lábukat a Káta nemzetségbéli Csernavodaiak, kiknek neve szlávul fekete vizet jelent, utalva a Csarodát körülvevő lápos, mocsaras vidékre, illetve az itteni vizek gyakran sötét, feketében játszó színére. A község a 14. században jelentős szerepet töltött be Bereg vármegye életében, itt tartották a megyegyűléseket.

Különleges, mocsaras vidékén túl a turisták - a magyarok épp úgy, mint a külföldiek - előszeretettel keresik fel Árpád-kori, 13. századi temploma miatt is, melyet népies falfestés díszít.

Csarodán érdemes továbbá felkeresni a paticsfalú - tapasztott agyagból épült - házban kialakított tájházat a Kossuth Lajos utcában, emellett, ha kirándulni akarsz, a falut övező Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben is tegyél egy sétát, a Kisasszonyerdő és a vörös-zöld színekben pompázó, 700 éves tőzegmohaláp vidéke régóta a turisták kedvelt kirándulóhelye.

A magyar mamutcsontváz: Gyöngyös

A Mátra déli lábánál fekvő település lakói már a honfoglalás idején is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, a vulkanikus eredetű hegység lejtői ideálisnak bizonyultak a történelmi borvidék kialakulásához. A Mátra kapujának nevezett város azonban nemcsak a mátraaljai történelmi borvidék központja, de egyben erdei kisvasutak kiindulópontja, és számos híres épülete is van.

A Szent Bertalan-templomon kívül a ferences templomot is látogasd meg - itt őrzik Magyarország egyetlen középkori eredetű ferences könyvgyűjteményét -, emellett tekintsd meg az Orczy-kert kapuját őrző kőoroszlánokat, és tégy egy látogatást a Mátra Múzeumba is.

Az 1971-ben alapított Mátra Múzeum impozáns épületének felújítását 2005-ben kezdték el, és a munkálatok során párját ritkítóan értékes rokokó falrészekre bukkantak. A múzeumnak helyet adó Orczy-kastélyban egykor I. Sándor orosz cár is vendégeskedett.

Buddha emlékműve: Zalaszántó

A település Európa-szerte híres látványossága a földrész legnagyobb buddhista sztúpája, mely egy erdő közepén fekszik. A falu határában hepehupás földút vezet az erdőn át a 316 méter magas Világosvári-hegyen álló, 30 méter magas és 24 méter széles emlékműhöz, melyet a 14. dalai láma, Tenzin Gyatso szentelt fel 1993. június 17-én.

A sztúpa, melynek belsejébe buddhista emléktárgyakat helyeztek, körbejárható ugyan, de az építménybe bemenni nem lehet. A szentélyben, mely egyúttal az első kelet-európai buddhista szentély, Buddha földi maradványainak néhány darabját őrzik, díszes tartóban helyezték el benne az apró csontszilánkokat.

A vallást itt nem gyakorolják, de az építményt két szerzetes vigyázza. A sztúpa környezete része a híres Emberi Jogok Parkjának is.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.csaroda.hu; hu.wikipedia.org, Vadaro; hu.wikipedia.org, Peyerk.

• természeti csoda
• különleges épület
• hazai kirándulóhely
• mátra
• magyar csodák
• csaroda
• Utazás