Ahol az UFO-k nyomot hagytak

Peru egyik isten háta mögötti vidékén óriási geometriai alakzatok, hatalmas állatfigurák és nyílegyenes vonalak terpeszkednek a tájon, ameddig csak a szem ellát. Minden idők egyik legnagyobb rejtélye, milyen céllal vésték a kopár, sivatagi fennsík talajába ezeket a döbbenetes hatású jeleket, és legfőképpen az, hogy kik.

A világ legnagyobb műalkotása

A világ legnagyobb grafikai műalkotása mintegy 520 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el Peruban, az Andok és a Csendes-óceán között. Már a 16-17. századi spanyol felfedezők említették néhányszor a Nazca-vonalakat, de a világ számára az 1920-as évekig jószerivel ismeretlenek maradtak, addig, amíg Julio Tello, a perui régészet atyja először le nem írta formáikat. Az alakzatokat azonban egészen 1941-ig nem vetették komoly vizsgálat alá - Paul Kosok amerikai régész, a Long Island-i Egyetem kutatója akkor ment el Nazcába. Azóta Maria Reiche német matematikus és csillagász több mint 40 évet szentelt arra, hogy megkísérelje megmagyarázni rendeltetésüket.

Furcsa figurák, madárfejű emberek

A Nazca-sivatagba vésett rajzok mind ugyanolyan módon készültek: a sivatag talajáról lekaparták a felszíni vöröses kavicsréteget, hogy feltáruljon az alatta fekvő halványsárga kőzet. Úgy tűnik, ezt kézzel végezték, mégpedig oly módon, hogy minden egyes kép, tekintet nélkül a formájára, méretére vagy témájára, egyetlen, megszakítatlan vonalból áll.

A Nazca-vonalak két nagy kategóriába tartoznak: alakzatok vagy vonalak, az utóbbiak vagy párokba rendeződnek, mint a sínek, vagy geometrikus formákat öltenek. Mivel a vonalak sok helyen átvágják a figurákat, nyilvánvalóan ez utóbbiak készültek hamarabb. Az alakzatok növények leveleit és ágait, állat- és madárfigurákat ábrázolnak, olykor e két forma furcsa kombinációi, mint például egy emberalak, melynek bagolyfeje van, valamint egy madár, melynek hosszú kígyó tekereg a csőre helyén.

Hihetetlen precizitás

A vonalak olyan egyenesek, hogy valószínűleg szemmértékkel beállított mérőrudak alkalmazásával húzták meg őket. Épp ez az egyik rejtély: hogyan sikerült az alkotóknak a vonalak egyenességét ilyen távolságokon át fenntartani: vannak ugyanis, amelyek nyolc kilométeres távon kilométerenként alig két méterrel térnek el az egyenestől. Több helyütt egyetlen pontból futnak szét minden irányba - ezeket a formációkat Maria Reiche csillagszerű halmazoknak nevezi -, gyakran látszólag véletlenszerűen keresztezik egymást, négyszögeket és háromszögeket alkotva.

Monumentális csillagászati könyv

A Nazca-vonalak a jelek szerint az i. e. 500 és az i. sz. 500 közötti időből származnak, és valószínűleg a nazca indiánok készítették őket. A nazcákról szerzett töredékes ismeretek nem adnak magyarázatot arra, miért vájták ezeket az alakzatokat a sivatagba.

Az egyik feltételezés szerint ősi országutak lettek volna, ám ez nem valószínű, hiszen sok közülük egyszer csak véget ér valamelyik hegy tetején. A legáltalánosabban elfogadott hipotézis Paul Kosoktól származik, aki a figurákban és a vonalakban a világ legnagyobb csillagászati könyvét vélte felfedezni. Ezt a nézetet osztja Maria Reiche is, szerinte a vonalak a csillagok és csillagképek helyzetét jelzik az év különböző időszakaiban. A magyar Zelkó Zoltán komoly nemzetközi visszhangra találó feltételezése szerint pedig óriási öntözőrendszert képezhettek a Nazca-vonalak.

Teóriák és földönkívüliek

Az a tény, hogy a vonalakat csak a magasból lehet teljes mértékben értékelni, felvetette azt az elméletet, miszerint a nazcák tudtak repülni, vagy legalábbis képesek voltak a föld felett lebegni, miközben a vonalakat megszerkesztették.

Ezt támasztják alá azok a tárgyi leletek is, elsősorban cserépedények, melyek festményein némileg sárkányokra és hőlégballonokra emlékeztető tárgyak jelennek meg. Az összeesküvés-elméletek rajongói előszeretettel hozzák összefüggésbe a vonalakat a földönkívüli életformákkal, miszerint azok számukra jeleznek valamit, illetve, mellyel ők jelöltek meg bizonyos területeket. Mindezt azokkal az elméletekkel is szeretik alátámasztani, melyek a vonalpárok leszállópálya alakjára hívják fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatosan merült fel az is, hogy a vonalakat esetleg űrhajóknak szánták.

Turisták a rejtély nyomában

Mivel a Nazca-vidéken kevés eső esik, a rajzok többsége ma is ugyanolyan jó állapotban van, mint amikor készült, így, a világ egyik legtitokzatosabb helyeként épp úgy, mint egyik legfontosabb kulturális örökségeként, számtalan turistát vonz a környékre. A vonalak vidékének bejárását a legtöbb perui utazási iroda ajánlatai között meg lehet találni.

A közeli Limából például egynapos túrákat szerveznek ide, mely pár órás utazás után a vonalakkal foglalkozó múzeumot is érinti, majd a turisták megállhatnak a kutató, Maria Reiche sírjánál, ahonnan felülről tekinthetnek le a tájra. Mivel azonban a vonalak legjobban a levegőből látszanak, a túrák rendszerint egy félórás kisrepülős kirándulást is magukban foglalnak.

Cikkünk a Reader’s Digest Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült. Képek: en.wikipedia.org, Zigomar, Colegota.

• misztikus hely
• dél-amerika
• világjáró
• földönkívüliek
• Utazás