A világ legromantikusabb helye - Ilyen szépet még nem láttál!

A mogul császárok és angol gyarmatosítók egykori nyári rezidenciáját, a színpompás virágmezőkkel, vízililiomokkal, pazar keleti parkokkal és romantikus bárkavárosokkal övezett kasmíri völgyet az Édenkerthez szokták hasonlítani.

Azok, akik egyszer már megpillantották, igazat adnak Thomas Moore ír költőnek, aki így fogalmazta meg érzéseit: ez a hely nem más, mint maga a földi paradicsom.

Kasmír, csakis Kasmír!

A Himalája hófödte csúcsai és a Pandzsal-hegység között fekszik Kasmír, az egyik leggyönyörűbb, legromantikusabb, legtermékenyebb és legkellemesebb klímájú vidék az Indiai-szubkontinensen, sőt, sokak szerint az egész világon. A völgy olyannyira nagy becsben állt egykor, hogy amikor a 17. században uralkodó nagymogul szultántól, Dzsahángirtól halálos ágyán megkérdezték, mi az utolsó kívánsága, mindössze ennyit felelt: Kasmír - csakis Kasmír!

Mitológiai táj

A kasmíri völgyet hajdanán egy körülbelül kilencszáz méter mély, 140 kilométer hosszú és harminc kilométer széles tó töltötte ki, melyet a gleccserek megolvadt hava és az esők duzzasztotta hegyi folyók vize táplált. Később a tó eltűnt, termékeny völgyet hagyva maga után, melyet ma a kanyargó Dzshelum-folyó öntöz, mely Baramulánál hagyja el Kasmírt.

A hindu mitológia szerint a tó valaha Dzsalódbháva, a vízi démon tanyája volt. Az istenek el akarták pusztítani, de amíg a démon a vízben maradt, legyőzhetetlen volt.

Végül úgy oldották meg a dolgot, hogy egy szent férfiú - Brahmá, a teremtő isten unokája - varázskardjával átjárót vágott Baramulánál a hegyekben. A tó vize elfolyt, Dzsalódbháva pedig védtelen maradt.

Az angol arisztokraták kedvence

Bár Kasmír ma részben Pakisztánhoz tartozik, maga az 1600 méter magasan fekvő kasmíri völgy az észak-indiai Dzsammu és Kasmír állam területére esik. A környező, égbe nyúló hegyek az itt élőket megvédik a monszun pusztításától, a völgy éghajlata emellett magas fekvése következtében is sokkal enyhébb, mint a szomszédos vidékeké - nem véletlen, hogy a gyarmatbirodalom idején a nyári hónapokban ideözönlöttek a hőségtől elcsigázott angolok.

A fővárost, Srinagart különösen kedvelték. Ám a maharadzsa nem engedélyezte, hogy Kasmírban földet vásároljanak, így nem is építkezhettek errefelé. Jobb híján úszó házakat - hosszú testű bárkákra felhúzott favázas épületeket - telepítettek a Dal-tóra. A brit gyarmatosítók végül elmentek, de a lakócsónakok itt maradtak - ma turisták bérelhetik ki őket.

Festői, úszó kertek birodalma

A tó virágok borította, úszó kertjeiről is híres. A helybéliek alacsony merülésű csónakokkal járnak-kelnek közöttük, gondozzák őket, begyűjtik a paradicsomot és a tököt, vagy pompás virágokat szednek. Ezek az úszó kertek voltaképpen két méter széles, termőtalajjal borított nádszálkötegek, melyeket póznákhoz erősítettek, így mozgathatók, és bárhol le lehet horgonyozni őket a tavon.

Egy olyan országban, ahol kevés a megművelhető, sík terület, ez az eredeti és hatékony módszer több termést, nem utolsósorban pedig rendkívül festői látványt nyújt.

Paloták és főúri ligetek sokasága

Boldog völgy - tartják Kasmírról. Nem véletlen, hogy uralkodók tucatjai harcoltak érte az évszázadok során. A nyugalom völgyének központját, Srinagart az i. e. 3. században alapították, amikor Maurja Asóka király buddhista térítőket küldött Kasmírba. Egészen i. sz. 144-ig 52 király uralkodott itt, majd a különböző fejedelmek hol a hinduizmust, hol az iszlámot terjesztették. Végül 1585-ben Akbar mogul szultán hódította meg Kasmírt, mely ezzel a muszlim Mogul Birodalom része lett.

Nyaranként Asóka mindig Kasmírban időzött, mely eszményi helyen feküdt: viszonylag közel volt Delhiben lévő kormányzati székhelyéhez és a hegyeken átvezető kereskedelmi útvonalakhoz is, ugyanakkor hűvös nyugalmat biztosított a forró és poros síkság után.

Akbar magánkertjének nyilvánította Kasmírt, és úgy gondolta, hogy a benne lakók feladata a kertek gondozása. Ő volt az, aki kertekkel övezett csodálatos paloták építését ösztönözte Srinagarban. A jellegzetes, négyzet alapú, lépcsős teraszok sorával minden mogulkert egyazon terv alapján készült. Srinagarban kőmellvédek között rohan a víz, elzubog a pavilonok alatt, vízeséseken és zuhatagokon át ömlik alá végig az egész kerten, míg el nem éri a Dal-tavat.

A világ legcsodálatosabb helye: a Szerelem kertje

A legnagyobb srinagari kert, a Nisat Bágh - az Örömök kertje - egy 550x340 méteres területen fekszik. A Tádzs Mahal megálmodója, Sáhdzsahán sógorának, Aszaf Hánnak a tervei alapján építették 1633-ban. Sáhdzsahán alkotta meg Kasmírban a világ legcsodálatosabb kertjének tartott Salimár Bághot - Szerelem kertje -, csodálatosan szép pavilonokkal, zúgó vízesésekkel és bódító illatú egzotikus virágokkal.

A nyüzsgő város körül megművelt földek terülnek el, ahol rizst, búzát, kukoricát és megannyi gyümölcsfélét termelnek. A földek felett, a Himalája isten háta mögötti előhegységében - ahová csak pónin vagy gyalog lehet eljutni - a félnomád gudzsár és baharvál törzsek bivalyokat és kecskéket legeltetnek.

Ha utazásod során a kalandokat sem mellőznéd, érdemes a környező hegyvidék misztikus világát is felfedezned - a közelben található például az Amarnáth-barlang, ahol Siva isten feltárta a világmindenség titkait -, de életre szóló élményeket szerezhetsz akkor is, ha csak Srinagar keleti virágok illatától és a soha nem tapasztalt, végtelen nyugalom érzésétől bódító utcáin barangolsz.

Cikkünk a Reader's Digest Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült.

• kert
• romantikus úti cél
• ázsia
• világjáró
• Utazás