Képeken a legőrültebb épületek Magyarországon

Bár hazánkban a jó ízlés általában határt szab az építészek merészségének, és nem születnek olyan szörnyépületek, mint a világ számos, távoli országában, furcsa csodákat itt is találni. A következő látnivalók is ezek közé tartoznak, bolondos álmodozónak és különcnek tartott alkotóik sajátos belső késztetésüket élték ki segítségükkel. Bár funkciójuk, koruk és merőben szokatlan küllemük között éles ellentét feszül, egyedülálló látvánnyal és történettel szolgálnak.

Bolondvár, Sopron

A soproni vár története rendkívüli emberi teljesítményről, elszántságról tanúskodik, hiszen Taródi István, a vár megálmodója és megalkotója az 1950-es évektől kezdve haláláig, 2010-ig alakítgatta és formálta az épületet, mely egyben lakhelyét is jelentette. Elsőként szülei kertjében, fából épített meg egy nyolc méter magas várat, melyet 1946-ban, nősülésének évében fejezett be.

Ekkor határozta el, hogy, ha sikerül a Lövérekben telket vennie, akkor ezt lebontja, és az új helyen újra felállítja.

1959-ben a favárat kővárrá kezdte alakítani. Szinte egész életét ennek szentelte, hajnali öttől gyakran este kilenc-tíz óráig dolgozott, az idő nagy részében teljesen egyedül.

A vár alapterülete 4300 négyzetméter, legmagasabb tornya 20 méter magas, kialakításában pedig a somoskői vár adta az ihletet. Mindehhez az építész a becslések szerint 200 vasúti kocsi mennyiségű követ használt fel.

Elképzeléseinek megfelelően kétkezi munkával egy igazi középkori várat épített felvonóhíddal, lovagteremmel, várfürdővel - melynek van kültéri és fedett része is -, várkúttal és váralagúttal.

Bory-vár, Székesfehérvár

A Bory Jenő által tervezett és épített romantikus lovagvár a sírig tartó szerelemnek állít emléket. Az építész, költő és szobrászművész 1923-ban kezdte el a munkálatokat, melyeket teljesen egyedül végzett, így egy személyben volt a kőműves, a tervező és az építésvezető is. Ezért közel 40 éven keresztül dolgozott a váron, ami élete főművének is nevezhető.

Nagyrészt betont és vasbetont használt alapanyagként, melynek alkalmazásában úttörő volt. Az építmény a kazamatáktól a tornyokig 30 méter magas, 30 kisebb-nagyobb helyiség található benne, melyek a saját és rajongásig imádott felesége, Komócsin Ilona, valamint más nagynevű művészek alkotásainak otthonává váltak.

A feleség iránt érzett végtelen szerelem tiszteletére egy kápolnát is kialakított, ahol a hitvesi szeretet szobra látható. Napjainkban Bory Jenő leszármazottai óvják és gondozzák a furcsa, bolondos, csigalépcsőkkel, impozáns tornyokkal, színes üvegekkel, kagylókkal díszített csodát.

Egy csodálatos kastély

Bár nem bolondos, látványnak semmiképpen sem utolsó a keszthelyi Festetics-kastély. Ha még nem jártál itt, vagy csak szeretnél eltölteni valahol egy romantikus délutánt, nézd meg videónkat, és vedd célba!

Csősztorony, Budapest

A főváros X. kerületében, a Harmat utca 41. szám alatt egy romantikus hangulatot ébresztő, kicsit szokatlan és furcsa, apró csoda található a Csősztoronyként is ismert épület képében. 1843-ban Pest város magisztrátusa pályázatot írt ki egy csősztorony és a hozzá tartozó csőszépület megtervezésére és megépítésére, ugyanis ez idő tájt a tolvajok rendre megkárosították a kőbányai szőlőket.

A torony a főcsősz házához egy keskeny összekötő elem révén kapcsolódik, a csigalépcső, a fehér homlokzat, a bástyára emlékeztető, korunk épületeitől, illetve minden más, hasonló funkciót szolgáló építménytől merőben eltérő kialakítás pedig egy cseppnyi romantikát csempész a hétköznapokba.

Képek: hu.wikipedia.org, Harp; www.orszagalbum.hu, missmoon, angel123, Zsuzsa, apagabi; fovarosunkbudapest.network.hu, Botos Zsuzsa, hu.wikipedia.org, Csanády; p3k.blog.hu; www.geocaching.hu.

• kastély
• magyar város
• különleges épület
• magyar csodák
• Utazás