A 3 legfurcsább természeti képződmény Magyarországon: elakad tőlük a lélegzeted

Ne vegye el kedvedet a hideg az utazástól, hiszen hazánk különleges, természet alkotta csodái télen is várnak rád. Ha kíváncsi vagy Magyarország legfurcsább képződményeire, ismerd meg őket egy belföldi kirándulás keretében. Hogy megkönnyítsük a választást, összeállításunkban bemutatjuk a három legérdekesebbet, melyek láttán még a lélegzeted is elakad.

Hihetetlen ingókövek: Pákozd

Pákozd neve talán elsősorban a történelemórákról ismerős, itt zajlott ugyanis az 1848-49-es szabadságharc egyik - a magyar csapatok győzelmével végződő - csatája. A község történelmi jelentősége mellett azonban szokatlan természeti képződményeiről, az ingókövekről is híres. A sziklák Pákozdtól északra, a Velencei-hegységben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park védelme alatt álló, róluk elnevezett Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Területen találhatók.

Különlegességük abban rejlik, hogy a kőtömbök úgy halmozódnak egymásra, mintha óriáskezek dobálták volna össze őket. A magyarázat azonban ennél kevésbé meseszerű: a gránittömbök ellenálltak a víz és a szél munkájának, mely kihordta a kövek közötti hasadékokból a mállási anyagot és törmeléket. Ennek eredményeképpen a sziklacsoportok látványosan kiemelkednek környezetükből, így esetenként bizarr, furcsa formákra emlékeztetnek. Ha ott állsz előttük, olyan érzésed támad, mintha bizonytalan egyensúlyi állapotukból bármelyik pillanatban továbbgördülhetnének, pedig helyzetük sziklaszilárd - szó szerint.

A legérdekesebb alakzatokat formáló kőcsoportokat el is nevezték, úgymint Kocka-kő, Oroszlán-szikla, Kis-Cipó vagy Pandúr-kő. A pákozdi ingókövekhez több túraútvonal is vezet, 1994 óta pedig tanösvény köti össze a sziklacsoportokat.

Egyedülálló mészkőlerakódás: Egerszalók

Egerszalók a Mátra és a Bükk között terül el, Egertől hat kilométerre, a Laskó-patak völgyében. A településhez tartozó hévforrást 1961-ben fedezték fel, amikor kőolaj után kutattak. A 410 méter mélyről feltörő víz 65-68°C-os, és a vizsgálatok szerint közel húszezer éves. A kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta, és nem csak fürdésre, hanem ivókúrákhoz is alkalmas, illetve olyan betegségek kezelésében is hatékony, mint az epeproblémák, a gyomorbántalmak vagy az elhízás.

Maga a hőforrás is kuriózumnak számít, az igazi különlegességet azonban a hozzá tartozó mészkőlerakódás jelenti, melyhez fogható egész Európában nem található. A különleges képződmény úgy alakult ki, hogy a föld mélyéből feltörő hévízforrás vize lefolyt a hegyoldalon, és mintegy 120 négyzetméteren lerakódott belőle a mészkő. A jelenséget a környékbeliek csak egyszerűen sódombként emlegetik. A hatalmas képződmény fantasztikus látványt nyújt, olyan, mintha a hegyről hömpölygő, gőzölgő habfürdő borítaná el a fenyőfák övezte tájat.

A hőforrás és a mészkőlerakódás mellé gyógyfürdő és wellness-szálló is épült, mely egész évben fogadja a kikapcsolódni vágyókat. Érdemes erre a környékre több napot is rászánnod, hiszen Egerszalók hegyes-dombos vidéke csak úgy bővelkedik a látnivalókban, elég csak az egri várra vagy a szilvásváradi Szalajka-völgyre gondolnod.

Csodás föld alatti világ: Baradla-barlang

Az Aggteleki-karszt Baradla-Domica-barlangrendszere hazánk legnépszerűbb, leghosszabb cseppkőbarlangja, mely már évszázadok óta várja a látogatókat. Természetes nyílása Aggtelek határában, egy magas sziklafal tövében található ősidők óta, de van több másik, mesterségesen kialakított bejárata is. A barlang főága mintegy hét kilométer hosszú, és a szomszédos községig, Jósvafőig húzódik.

Természetes bejáratától indul a népszerű barlangi séta, melynek alkalmával nagyjából egy órát tölthetsz a föld alatt. Ezen a szakaszon átlagosan tíz méter széles és hét-nyolc méter magas a barlang, falát változatos méretű és formájú cseppkőképződmények tagolják. Láthatsz olyan különleges formákat, melyek alakjuknak köszönhetően nevet is kaptak, ahogyan a főágból kiszélesedő termek is. Megcsodálhatod a Tükör-termet, a Teknősbéka-termet, a mennyezetről lelógó Csukát, a Fácánt, a kiterjesztett szárnyú Sast, illetve még számos, a hasonlóság alapján elnevezett cseppkőképződményt.

A sziklaalagútban sétálva ne lepődj meg, ha mozgást érzékelsz a fejed fölött, ugyanis nem ritka, hogy denevérek választják téli szálláshelyül a menedéket adó felszín alatti mélyedést.

A barlang térképét 1794-ben készítették el, de újabb és újabb járatokat fedeztek fel azóta, a feltárások pedig ma is folyamatosak. A csodálatos barlangot a Szlovákiába átnyúló rendszer több járatával együtt 1995-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára is.

Képek: Pasztilla, hu.wikipedia.org; Petrusbarbygere, hu.wikipedia.org; www.egerszalok.eu.

• természeti csoda
• barlang
• magyar csodák
• Utazás