4 milliárd éve mozdulatlan a bolygó legrégebbi csodája

Létezik egy hely, mely alig fiatalabb, mint maga a Föld. Mivel nem süllyedt a bolygó gyomrába, ma is látható.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Tudod, hol van a világ legrégebbi helye? A római Colosseum mellett? Esetleg Gíza piramisai között? Vagy a Stonehenge vidékén? Talán meglepő, de a Föld legrégebbi pontja első ránézésre csak egy nagy halom kő. A bolygó legősibb sziklái nagyjából 12 négyzetkilométernyi területet borítanak be Kanada partjain, és több mint 4 milliárd évesek, ami azt jelenti, hogy csak 300 millió évvel fiatalabbak, mint maga a Föld.

Alig fiatalabb a Földnél

A tudósok a kanadai parton található zöldkő-övezetet, a Nuvvuagittuq-ot tartják a világ ma ismert, legősibb helyének. A kutatók hét éven keresztül tanulmányozták a Hudson-öböl melletti sziklákat, melyek korát végül egy bonyolult fizikai-kémiai eljárással, a szamárium-neodímium izokron módszerrel határozták meg - ezzel állapítják meg a Földre érkező meteoritok korát is.

Ez alapján a legfiatalabb sziklák 3,8, a legöregebbek pedig 4,28 milliárd évesek. A vizsgálat után a kövek csaknem 250 millió évnyi fölénnyel utasították maguk mögé az addig legősibbnek hitt szikladarabot.

A fiatal bolygó arca

A felfedezés tudományos szempontból már csak azért is különleges, mert egészen új támpontot ad a földrészek mozgását vizsgáló kutatók számára. A Nuvvuagittuq kövei abból a korból származnak, amikor a Föld még éppen csak kezdte elérni szilárd halmazállapotát a Nap körül keringő gáz- és porkorongokból.

Ebből a korszakból csak nagyon ritkán találni felszíni köveket, hiszen többségük az idő folyamán a Föld gyomrába került. Valószínűleg a 4 milliárd év során lezajlott véletlenek sokaságának lett köszönhető, hogy a Nuvvuagittuq a felszínen maradt, megőrizve ezzel egy darabot a bolygó fiatalkori arcából.

Szokatlan élővilág

A Hudson-öbölnél a tenger vize viszonylag sekély, a szárazföldet sok helyen törik meg a csillogó vizű folyók és tavak. Mindenhol csend és érintetlen tisztaság uralkodik.

A táj földöntúli szépségű, a nagy hideg miatt azonban szinte teljesen lakatlan - mintha erről a környékről nem csupán a földmozgások, de az emberek is elfeledkeztek volna.

A szokatlan időjárás természetesen szokatlan növény- és állatvilágnak kedvez, ez a fagyos, kietlen táj ad otthont a Hudson-öbölbeli farkasnak, de szép számmal élnek itt jegesmedvék is. A környék tehát nem veszélytelen, a zord időjárási viszonyok mellett a ragadozókkal is számolnia kell az erre utazóknak, tudván azt is, hogy akár több száz kilométerre lehetnek a legközelebbi lakott településtől.

Leírhatatlan élmény turistáknak

A kalandvágyó turisták ennek ellenére előszeretettel keresik fel a helyet, csak úgy, mint a több milliárd éves sziklák között barangoló, elszánt természetfotósok és kutatók, akik számára az itt megtapasztalt élmény meghatározó, ahogy a montreali McGill Egyetem PhD-hallgatója, Jonathan O’Neil is kifejtette, aki maga is részt vett a kövek korát meghatározó kutatásban.

„Amikor idén nyáron visszamentem, és újra azon a helyen sétáltam, tudva, hogy ezek itt a világ legöregebb sziklái, azt kell, hogy mondjam, az valami nagyon különleges volt” - írta visszaemlékezésében.

A kanadai utazási irodák rendszeresen szerveznek utakat a környékre, emellett a kanadai körutazásokat kínáló cégek úti céljai között is előkelő helyen szerepel a Hudson-öböl, az ország más népszerű látnivalóival, a Niagara-vízeséssel, Torontóval, a Sziklás-hegységgel, a Nagy-tavak vidékével és a nemzeti parkokkal egyetemben.

Kép: www.mcgill.ca.

OLVASD EL EZT IS!

romos
  • olaszország
  • romváros

Az eltemetett város titkai

Ezt is szeretjük