4 lenyűgöző, mesebeli téli kirándulóhely itthon

Egy furcsa természeti csoda, egy évmilliós időutazás, egy híres emlékhely és az ország kultikus központja - ne maradj otthon!

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A téli tájak nemcsak a meleg szobából szemlélve tűnhetnek nyugodt és szelíd, ugyanakkor szikrázó és felfedezésre váró világnak. Ha szeretnél felfrissülni, vagy épp mozgalmas kikapcsolódásra vágysz, a következő négy helyet és környéküket mielőbb keresd fel.

A mitikus kőtenger: Szentbékkálla

A hangulatos Veszprém megyei falu határában található földtörténetünk látványos lenyomata, a kőtenger.

Az egykori Pannon-tenger fenekéről felemelkedett hatalmas sziklák és kövek hevernek itt szabályos szabálytalanságban, melyek között sétálva eléd tárul a Föld és a világegyetem történelemkönyvének egyik fontos lapja.

A természet által megmunkált homokkősziklák mesés képződményei között is külön említést érdemel az úgynevezett Ingókő, mely hatalmas tömege ellenére is oly labilis, hogy akár egy ember súlya alatt is elmozdulna - erre a helyszínen tábla figyelmeztet.

A szentbékkállai sportközpontban terep- és túralovaglásra is mód nyílik, emellett itt található Magyarország egyetlen hivatalos lovaspólópályája.

Mindemellett a környéket is érdemes szemügyre venned: többek között a falu közvetlen szomszédságában található velétei gótikus palotaromot, valamint a román stílusú töttöskáli templomromot.

Forrás: szentbekkalla.hu

Évmilliók találkozása: Pásztó

A Cserhát és a Mátra hegyvonulatai között szeszélyesen kanyargó Zagyva folyó partjára települt Nógrád megyei Pásztó remek kiindulópontja lehet a télen megejtett hegyvidéki kirándulásoknak. Évszázados és évmilliós időutazást emellett egyaránt kínálnak a település látványosságai, illetve múzeumai, hiszen az Évmilliók Nógrádban elnevezésű tárlat és a természetrajzi gyűjtemény mellett a romkert és a 12. századi ciszterci templom és kolostor középső része is megtekinthető, csakúgy, mint a templom északi oldalán a 13. századi, román temetkezési kápolna maradványai.

Magyarországon ritka építészeti megoldást mutat a 12. századi, eredetileg román, a 15. században pedig gótikus stílusban átépített plébániatemplom, de említést érdemel a gótikus Oskolamester-ház is, melynek építési dátumát 1428-ra teszik, valamint a 12. századból származó üveghuta, melyet egykor a ciszterci kolostor működtetett, és amely ma a Múzeum téren tekinthető meg.

A Világörökség magyar helyszínei

Nézegess képeket!

Elolvasom

Pásztó új városközpontját Vadász György Ybl-díjas építész tervezte. Érdemes meglátogatni a Pásztó részének számító Máriakeresztest is, mely nemcsak kirándulóhelyként gyönyörű, de a kézi és gépi fakanálkészítés egyik hazai fellegvára is.

Egy híres emlékhely: Somogyvár

Az 1091-ben itt, a Somogy megyei településen felépült Szent Egyed bencés templom és monostor a középkori Magyarország déli részének kultikus és kulturális centruma volt mintegy ötszáz éven keresztül. A bazilikát és az apátságot Szent László király alapította. 1095-ben itt temették el Lászlót, holttestét később vitték át a nagyváradi templomba. Mára az egykor hatalmas épületcsoport csupán romjaiban tekinthető meg, ám a látvány még így is lenyűgöző.

Forrás: somogyvar.hu

A romkert Pusztaszer és Mohács mellett a harmadik történelmi emlékhely az országban. 2003-ban újabb elemmel, a háromemeletes kilátóval bővült az emlékpark.

Ötszáz méterre az emlékhelytől, az erdőben található a Szentesica-forrás, ahol két kopjafa és egy emlékkő áll. A legenda szerint Szent István a Koppány felett aratott győzelme után e helyen pihent meg, és mosta meg véres kezét az itt álló kútnál, melyet aztán meg is áldott.

Magyarország kultuszhelye: Szabolcs

Szabolcs község a megye névadója, egyben Magyarország egyik legrégebbi falva. A helység a Vereckei-hágón átkelő magyarság első szálláshelyei közé tartozott. Szabolcs, Árpád vazallusa és rokona a területen óriási földvárat emeltetett, mely a védelem mellett szakrális célokat is szolgált. A földvár környékének régészeti feltárása és az itt talált rendkívül gazdag leletanyag arra enged következtetni, hogy Szabolcs földvárában lehetett az Árpád-ház legelső központja.

Forrás: Civertan, hu.wikipedia.org

A ma is látogatható, háromszög alakú, 10-12 méter magas falú földvár Európa egyik legnagyobb kiterjedésű földerődítménye. A sáncok előtt Szabolcs bronzszobra fogadja az utazót.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A község református temploma is jelentős, hisz a földvárral egyidős, emellett a Tiszántúl egyetlen, ma is álló Árpád-kori bazilikája. Később, a 15. században a templomot immár a gótika jegyében átalakították. Az 1700-as évek végén épített Mudrány-kúriában a régészeti leletanyagokból rendezett állandó tárlatot is megtekintheted.

Cikkünk a Csodaszép Magyarország című könyv alapján készült.

Ezt is szeretjük