4 hely, ahol szétrepedt a bolygó

A világ legnagyobb becsapódási kráterei

Íme, négy hely, ahol a világűr a legnagyobb sebeket ejtette bolygónkon.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A katasztrófafilmek végzetes becsapódásai távoli rémképnek tűnnek, holott bolygónk felszínét így is jó pár hatalmas pusztításról tanúskodó kráter tarkítja. Bár a kiváltó esemény legtöbbször a múlt ködébe vész, azok a helyek, ahol egy-egy meteornak köszönhetően szinte szétrepedt a bolygó, vészjósló jelként figyelmeztetik az emberiséget a nála jóval hatalmasabb erőkre, mindemellett a turistákat is minduntalan elkápráztatják. Nézd meg a bolygó legnagyobb krátereit!

A Sudbury-medence - a becsapódás körvonalai máig látszanak
Az ásványi anyagokban gazdag talaj jót tesz a mezőgazdaságnak

Sudbury-medence, Ontario, Kanada

A kanadai Ontarióban található, Sudbury-medence néven ismert, 62 kilométer hosszú, 30 kilométer széles és 15 kilométer mély terület a Föld egyik legrégebbi, illetve a második legnagyobb beforratlan sebhelye.

A hatalmas, becslések alapján 10-15 kilométer átmérőjű meteor több mint egymilliárd évvel ezelőtt olyan sebességgel csapódott bele bolygónkba, hogy törmelékeit hatalmas területen szórta el, több mint nyolcszáz kilométerrel messzebb is találtak belőle darabkákat.

A geológusok sokáig kétségesnek találták a becsapódás tényét, és a gyakori vulkánkitörésekkel magyarázták a mélyedés létrejöttét. A modern technikai felszerelésekkel végzett kőzettani vizsgálatok megállapították, hogy a kráterben erős mágneses hatás uralkodik, és számos fém is fellelhető benne, ami jellemző a becsapódási kráterekre.

Ennek, vagyis a magas ásványianyag-tartalomnak köszönhető az is, hogy a környék Észak-Ontario leggazdagabb mezőgazdasági területe, egyúttal felkapott bányászvidék is.

Vredefort-kráter, Dél-Afrika

A maga háromszáz kilométeres átmérőjével a dél-afrikai Vredefort-kráter a Föld legnagyobb megtalált becsapódási krátere, mely 2005-től az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

A világ 15 legbizarrabb természeti formája

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az aszteroida több mint kétmilliárd évvel ezelőtt találkozott bolygónkkal, az így létrehozott mélyedés ezért a második legidősebb kráternek számít, létrejöttét azonban a közepén elhelyezkedő kupola miatt eredetileg szintén vulkáni robbanásnak tulajdonították.

Miután egymérföldes körzetben több kisebb, nem vulkáni származású, kupolaszerű képződményt is felfedeztek az 1990-es években, az alapos vizsgálatok után egyértelműen meteoritszármazékként értékelték. A Vredefort-kráter különlegessége, hogy egyike azon kevés, épen maradt többgyűrűs becsapódási pontnak a Földön, melyhez hasonló például a Holdon vagy a Jupiter Callisto nevű holdján található.

Vredefort-kráter
Popigai-kráter

Popigai-kráter, Oroszország

A Szibériában található, száz kilométer átmérőjű, közel 36 millió éves Popigai-krátert az UNESCO Geoparknak, azaz speciális geológiai örökségnek nyilvánította. A szibériai helyszín nemcsak a paleontológusokat és a geológusokat, de még a rettegett Sztálint is lenyűgözte, hiszen igen jelentős gyémántlelőhelyről van szó, ahol annak kitermelésére a diktátor egykor gulagot is létrehozott.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Az azóta ott végzett vizsgálati expedíciók szerint ide akár egy nyolc kilométer átmérőjű aszteroida is becsapódhatott, mely akkora nyomást gyakorolhatott a grafitra, hogy az a szokásosnál jóval rövidebb idő alatt alakult át az értékes drágakővé, melynek darabjai között nem ritka az egy centiméter nagyságú sem.

Manicouagan-kráter, Kanada

A kanadai Québec Côte-Nord régiójában felfedezett többgyűrűs szerkezetű, száz kilométer széles kürtőt egy öt kilométer átmérőjű aszteroida becsapódása okozhatta, és körülbelül 215 millió évesnek titulálják.

Manicouagan-kráter
A krátertó és környéke

Sokáig azt gondolták, ennek a meteoritnak is köze lehetett a dinoszauruszok kihalásához, ám mára kiderült, hogy az ősi állatok sokkal korábban pusztultak ki, feltehetőleg egy hasonló esemény miatt. A kráter igazi különlegessége, egyben szemet gyönyörködtető látványa az a hetven kilométer átmérőjű, gyűrűs tó, mely ma víztározóként funkcionál.

Képek: brlndoblog.blogspot.com; www.qwiki.com; canadianyouthdelegation.wordpress.com; sciencebasedlife.wordpress.com.

Ezt is szeretjük