3 kísérteties hely Budapesten
A fővárosnak számos olyan pontja van, ahol megborzongnak a járókelők. A következők is ilyenek.
Budapest sokszínű, gyönyörű, napjainkban pedig igazi világváros, számos olyan pontot tudhat azonban magáénak, melynek apró szegleteiben még mindig ott lebeg az elmúlás és a legsötétebb idők viharainak hűvös fuvallata. Ezeken a helyeken olykor még azok is összerezzennek, akik korábban nem voltak tisztában történetükkel. Íme, három kísérteties úti cél a fővárosban, mely a legnaposabb délutánon is képes elgondolkodtatni azt, aki arra jár.




Története a halál köré szövődött: Vérmező
A Krisztinavárosban, a Várhegy nyugati oldalán fekvő Vérmező nem véletlenül kapta sokat nem titkoló nevét. Az 1300-as években egy Logod nevű falunak adott otthont a terület, később katonai övezetként szolgált. A korábban Generális rétnek nevezett mező történetét azonban az 1795 májusában bekövetkezett események tették hírhedtté, 20-án itt végezték ugyanis ki a magyar jakobinus mozgalom vezérét, Martinovics Ignácot és társait, innen kapta későbbi nevét is.
A megrázó esemény napján Martinovicsnak végig kellett néznie társa, Sigrai nyakazását is, minek láttán összeomlott és elájult. A hóhér megvárta, hogy magához térjen, és csak azután cipelték testét a vérpadhoz. Az egykor vér áztatta területet később parkosították, de a világháborúk és az ’56-os forradalom ezt a helyet sem kímélte, az ide ledobott bombák számos emberéletet követeltek az évek során, és a hatástalannak hitt, megtalált gránátok is több tragédiát okoztak.
A furcsa hangulathoz hozzájárulnak továbbá a világháború után tömegesen itt heverő, szétlőtt repülőroncsokról szóló mesék, az, hogy a terület egy részét a romba dőlt vár törmelékeivel töltötték fel, valamint, hogy itt tartották meg a biatorbágyi vasúti merénylet áldozatainak gyászszertartását is.
Kíséretjárta házak és utcák: Pozsonyi utcai lakótelep
Számtalan rémtörténet szól olyan helyekről, melyek megmagyarázhatatlan eseményei ahhoz kötődnek, hogy egykor temető helyezkedett el a területen. Budapest több ilyen pontot is magáénak tudhat, a leghírhedtebb azonban mind közül Újpest egyik lakótelepe, melyet Szellemtelepként is előszeretettel emlegetnek a fővárosiak. Bár a lakótelep nem a történelmi események miatt számít hátborzongatónak, története éppúgy kísérteties.
Újpest legismertebb sírkertje ma a Megyeri temető, ám, mielőtt a IV. kerület megindult volna az urbanizációs folyamat útján, az elhunytakat a Tél, a Diófa és az Apponyi utca, a villamossínek, valamint a vasúti töltés által körbehatárolt területen, a Magdolnavárosi temetőben helyezték végső nyugalomra. A 20. század elejére azonban a nyughely kicsinyek bizonyult.
A Megyeri temető 1921-ben nyitotta meg kapuit, a régi újpesti, azaz a Magdolnavárosi temetőt pedig 1964-re teljesen felszámolták. Ennek helyén, a Pozsonyi utcában a ’70-es években lakóházakat emeltek. Bár a testeket elszállították, a helyiek és a szóbeszéd szerint éjszakánként ma is hallani különös hangokat, neszeket az utcák házfalai között, sőt, sokan magukban az épületekben is furcsa jelenéseket vélnek felfedezni, többek között árnyakat és a szobákon átsuhanó alakokat.


A város leghírhedtebb épülete: Andrássy út 60.
Az Andrássy út 60. szám alatt található, 2002. február 24-én megnyitott Terror Háza Múzeum Budapest, sőt, Közép-Európa talán legmegrázóbb kiállításának ad otthont. Az épületet nemcsak a nyilas és a kommunista diktatúra kísértete járja át, de azoké az áldozatoké is, akiket ebben az épületben végeztek ki, vagy kínoztak meg különös kegyetlenséggel.
Még egy megrázó hely
A Cipők a Duna-parton című alkotás szintén a halálhoz kötődik, a második világháború idején meggyilkolt, a Dunába lőtt zsidóknak állít emléket. Mindezek miatt a főváros egyik legmegrázóbb és legelgondolkodtatóbb helye.
Az Andrássy út 60. ugyanis egykor a Nyilaskeresztes Párt székhelye volt, 1945 és 1955 között pedig az ÁVO és a későbbi ÁVH központi épületeként szolgált. A ház pincebörtönében emberek tucatjait kínozták meg, vagy tartották fogva emberhez nem méltó körülmények között. A brutális tetteket többnyire az ÁVH hivatásos verőlegényei hajtották végre, akik a túlélők beszámolói szerint nemhogy nem bánták meg tetteiket, de egyenesen élvezettel végezték munkájukat.

Az anya, ha művész – kulturális est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként? Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!
Promóció
Hogy konkrétan milyen kegyetlenségek zajlottak le a mára múzeumként funkcionáló létesítményben, arról korabeli dokumentumok és sokkoló képek is tanúskodnak, melyeket időszaki és állandó kiállítások keretében lehet megtekinteni. Bár a megrázó és hátborzongató terrorséta csak erős idegzetűeknek ajánlott, ahhoz, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő, mindenkinek kötelező lenne végignéznie.
Képek: www.orszagalbum.hu, juhaszj; hu.wikipedia.org Vérmező szócikke, Antissimo; hu.wikipedia.org Terror Háza szócikke, Nickel Chromo.
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
OLVASD EL EZT IS!

- budapest
- magyar csodák
3 titokzatos épület Budapesten, amit nem is ismertél

- város
- templom
Itt égették meg az egyik utolsó magyar boszorkányt

- magyar csodák
- különleges épület