3 kísérteties hely Budapesten
Ahol megcsap a halál szele
A fővárosnak számos olyan pontja van, ahol megborzongnak a járókelők. A következők is ilyenek.

Ez is érdekelhet
    • 29
    • 30
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
beauty and style
Top olvasott cikkek

Budapest sokszínű, gyönyörű, napjainkban pedig igazi világváros, számos olyan pontot tudhat azonban magáénak, melynek apró szegleteiben még mindig ott lebeg az elmúlás és a legsötétebb idők viharainak hűvös fuvallata. Ezeken a helyeken olykor még azok is összerezzennek, akik korábban nem voltak tisztában történetükkel. Íme, három kísérteties úti cél a fővárosban, mely a legnaposabb délutánon is képes elgondolkodtatni azt, aki arra jár.

A Vérmező és a kivégzés korabeli ábrázolása
A Vérmező ma
Bár ma látogatott közpark...
...kísérteties hangulat járja át

Története a halál köré szövődött: Vérmező

A Krisztinavárosban, a Várhegy nyugati oldalán fekvő Vérmező nem véletlenül kapta sokat nem titkoló nevét. Az 1300-as években egy Logod nevű falunak adott otthont a terület, később katonai övezetként szolgált. A korábban Generális rétnek nevezett mező történetét azonban az 1795 májusában bekövetkezett események tették hírhedtté, 20-án itt végezték ugyanis ki a magyar jakobinus mozgalom vezérét, Martinovics Ignácot és társait, innen kapta későbbi nevét is.

A megrázó esemény napján Martinovicsnak végig kellett néznie társa, Sigrai nyakazását is, minek láttán összeomlott és elájult. A hóhér megvárta, hogy magához térjen, és csak azután cipelték testét a vérpadhoz. Az egykor vér áztatta területet később parkosították, de a világháborúk és az ’56-os forradalom ezt a helyet sem kímélte, az ide ledobott bombák számos emberéletet követeltek az évek során, és a hatástalannak hitt, megtalált gránátok is több tragédiát okoztak.

A furcsa hangulathoz hozzájárulnak továbbá a világháború után tömegesen itt heverő, szétlőtt repülőroncsokról szóló mesék, az, hogy a terület egy részét a romba dőlt vár törmelékeivel töltötték fel, valamint, hogy itt tartották meg a biatorbágyi vasúti merénylet áldozatainak gyászszertartását is.

Kíséretjárta házak és utcák: Pozsonyi utcai lakótelep

Számtalan rémtörténet szól olyan helyekről, melyek megmagyarázhatatlan eseményei ahhoz kötődnek, hogy egykor temető helyezkedett el a területen. Budapest több ilyen pontot is magáénak tudhat, a leghírhedtebb azonban mind közül Újpest egyik lakótelepe, melyet Szellemtelepként is előszeretettel emlegetnek a fővárosiak. Bár a lakótelep nem a történelmi események miatt számít hátborzongatónak, története éppúgy kísérteties.

Újpest legismertebb sírkertje ma a Megyeri temető, ám, mielőtt a IV. kerület megindult volna az urbanizációs folyamat útján, az elhunytakat a Tél, a Diófa és az Apponyi utca, a villamossínek, valamint a vasúti töltés által körbehatárolt területen, a Magdolnavárosi temetőben helyezték végső nyugalomra. A 20. század elejére azonban a nyughely kicsinyek bizonyult.

A Megyeri temető 1921-ben nyitotta meg kapuit, a régi újpesti, azaz a Magdolnavárosi temetőt pedig 1964-re teljesen felszámolták. Ennek helyén, a Pozsonyi utcában a ’70-es években lakóházakat emeltek. Bár a testeket elszállították, a helyiek és a szóbeszéd szerint éjszakánként ma is hallani különös hangokat, neszeket az utcák házfalai között, sőt, sokan magukban az épületekben is furcsa jelenéseket vélnek felfedezni, többek között árnyakat és a szobákon átsuhanó alakokat.

Korabeli fotó a Szellemtelep felépítéséről
Az Andrássy út 60. szám alatti épület

A város leghírhedtebb épülete: Andrássy út 60.

Az Andrássy út 60. szám alatt található, 2002. február 24-én megnyitott Terror Háza Múzeum Budapest, sőt, Közép-Európa talán legmegrázóbb kiállításának ad otthont. Az épületet nemcsak a nyilas és a kommunista diktatúra kísértete járja át, de azoké az áldozatoké is, akiket ebben az épületben végeztek ki, vagy kínoztak meg különös kegyetlenséggel.

Még egy megrázó hely

A Cipők a Duna-parton című alkotás szintén a halálhoz kötődik, a második világháború idején meggyilkolt, a Dunába lőtt zsidóknak állít emléket. Mindezek miatt a főváros egyik legmegrázóbb és legelgondolkodtatóbb helye.

Az Andrássy út 60. ugyanis egykor a Nyilaskeresztes Párt székhelye volt, 1945 és 1955 között pedig az ÁVO és a későbbi ÁVH központi épületeként szolgált. A ház pincebörtönében emberek tucatjait kínozták meg, vagy tartották fogva emberhez nem méltó körülmények között. A brutális tetteket többnyire az ÁVH hivatásos verőlegényei hajtották végre, akik a túlélők beszámolói szerint nemhogy nem bánták meg tetteiket, de egyenesen élvezettel végezték munkájukat.

Hogy konkrétan milyen kegyetlenségek zajlottak le a mára múzeumként funkcionáló létesítményben, arról korabeli dokumentumok és sokkoló képek is tanúskodnak, melyeket időszaki és állandó kiállítások keretében lehet megtekinteni. Bár a megrázó és hátborzongató terrorséta csak erős idegzetűeknek ajánlott, ahhoz, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő, mindenkinek kötelező lenne végignéznie.

Képek: www.orszagalbum.hu, juhaszj; hu.wikipedia.org Vérmező szócikke, Antissimo; hu.wikipedia.org Terror Háza szócikke, Nickel Chromo.

Ezt is szeretjük