3 félelmetes, kísértetjárta hely Magyarországon: máig fenyegető érzést árasztanak

Ha nem riadsz vissza a félelmetes, kísértetjárta helyektől, és szereted a borzongást, ismerd meg hazánk lidérces tájait, ahol még a hideg is végigfut a hátadon.

Szedd össze túrafelszerelésedet - és bátorságodat -, majd vágj bele egy rendhagyó, misztikus utazásba, hogy megismerd Magyarország titokzatos vidékeit.

Egy elveszett kriptakápolna: Csikóspuszta

A Csongrád megyei Körös-Maros Nemzeti Park területén, a védett Csanádi pusztákhoz tartozó Csikóspusztán található a Blaskovics család egykori majorja, valamint az ehhez tartozó kúria és kápolna. A monda szerint Blaskovics Bertalant a király száműzte a mocsaras vidékre a 19. század második felében, aki aztán felvirágoztatta a birtokot, és mintegy 4777 holdasra növelte területét. A kúriához tartozó templomot is ő építtette ide, mely azonban a hosszú évek során elindult a lassú enyészet szomorú útján.

A rom a farengeteg közepén áll, ahol annyira sűrű az erdő, hogy már csak akkor veszed észre, ha egészen közel jársz hozzá. Amennyiben irtózol a pókoktól, jobb, ha időnként felszegezed a tekinteted, a környék ugyanis bővelkedik nyolclábúakban. A kápolnát megtalálva úgy érezheted magad, mintha Csipkerózsika alvó vára előtt állnál, bár itt rózsa helyett sűrű borostyán fut a falakon. Talán ennek is köszönhető, hogy a gyönyörű hely egyfajta hideg melankóliát sugároz, amitől félelmetes is egyben.

Számos túraútvonal vezet ide, Makóról biciklitúrákat is szerveznek, a terület védettsége miatt azonban engedélyt kell kérni a belépésre a nemzeti park igazgatóságánál. 

Romos vár a falu felett: Hollókő

Az UNESCO Világörökség listáján az egyetlen magyarországi falu Hollókő, melynek története egészen a 13. századik nyúlik vissza, ekkor épült fel vára a Szár-hegyen.

A település neve egy régi legendához fűződik, mely szerint Kacsics András elrabolta a szomszédos földesúr szemrevaló feleségét, és az épülő vár falai közé zárta. Az asszonynak volt azonban egy boszorkány dajkája, aki szövetkezett az ördöggel, és megkérte, hogy változtassa fiait hollóvá. A hollóifjak aztán széthordták az épülő vár szikláit, és egy közeli bazaltszikla tetejére vitték a köveket. Ebből alakult ki Hollókő vára, és innen kapta az alatta elterülő település is a nevét.

Más történetek szerint Csák Máté és később a törökök is ide rejtették el összerabolt kincseiket, melyek azonban azóta sem kerültek elő. A legendákkal átszőtt hátborzongató romok körvonalai árnyékot vetnek a csendes és békés kis falura. Égbe meredő ódon falaival szellemkastélyra emlékeztet a vár, melyet azonban 2003 óta nem csak a kísértetek laknak. A Szent László Lovagrend tagjai ugyanis korhű ruhákban várják az íjászkodni vagy más középkori fegyvereket kipróbálni vágyó turistákat.

Betyársír a Bakonyban: Tótvázsony

Utazz vissza a történelemben, és látogasd meg az utolsó híres bakonyi betyár, Savanyó Jóska sírhelyét a Balaton-felvidéki Tótvázsonyban. A betyár birkalopással kezdte pályafutását, és az 1880-as évekre Magyarország egyik leghírhedtebb bűnözőjévé vált.

Alacsony, 159 centis termetének köszönhetően könnyedén elrejtőzött a Bakony sziklái közé, azonban 1884-ben mulatozás közben mégis elfogták, a halápi csárdából hurcolták el. A rablások mellett gyilkosságokkal is megvádolták, ám ezek többségét nem tudták rábizonyítani, ennek ellenére életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1906-ban kegyelmet kapott, de egy évre rá saját kezűleg vetett véget kalandos életének.

Tótvázsonyban azóta is rengeteg legenda kering elfogásának és halálának körülményeiről.

Bűnlajstromuk mellett sok esetben a hajdani betyárokat tekinthetjük a magyar Robin Hoodoknak. Savanyó Jóska borzongató keresztfája a mai napig látogatható, a környéket pedig a róla és a többi betyárról szóló népi fafaragások díszítik.

• várrom
• misztikus hely
• félelmetes hely
• magyar csodák
• bakony
• Utazás