3 elbűvölő hungarikum, amit látnod kell

Magyarország sokszínű látnivalói terén nemcsak, hogy felveszi a versenyt a külföldi úti célokkal, de bizonyos helyeken olyan ritka kincsekkel vár, melyeket sehol a világon máshol nem csodálhatsz meg. A következő három helyre és a hozzájuk kapcsolódó hungarikumokra joggal lehetsz büszke.

A kecskeméti Cifrapalota

Lechner Ödön tanítványaként igazi stílusteremtő és jellegzetes szecessziós épületet alkotott Márkus Géza 1902 és 1903 között a kecskeméti Rákóczi út és a Szabadság tér - Fő tér - találkozásánál. A gazdagon díszített, népi hímzésekre emlékeztető, Zsolnay-kerámiával borított épület méltán viseli a Cifrapalota nevet. A pécsi gyártású pirogránitból készült, mázas tetőcserepek és a homlokzatdíszek a hazai szecessziós építészet visszatérő burkoló elemei. A homlokzatot ékesítő majolikadíszítésben a környékbeli népművészeti motívumkincs dominál.

Az eredetileg kaszinónak szánt épület - melyben annak idején üzletek és lakások is helyet kaptak - a szocializmus éveiben szakszervezeti székházként működött, jelenleg azonban a Kecskeméti Képtár értékes gyűjteményének ad otthont, mely a hajdani alapítómecénás, Nemes Marcell mellett Iványi Grünwald Béla festőművésznek köszönhető. Ő volt a múlt századelő kecskeméti művésztelepének egyik alapító-vezetője, így a kiállított anyag zöme is ebből a művészeti műhelyből származik.

A kápolnapusztai bivalyrezervátum

Az egykoron őshonosnak számító háziállatok állománya a kilencvenes évek elejére oly mértékben lecsökkent, hogy félő volt, a bivalyok teljesen eltűnnek hazánkból. A kápolnapusztai rezervátumot 1992-ben nyitották meg. A nagy munkabírású, igénytelen magyar bivaly igen jámbor állat, mely békésen hagyja, hogy a látogatók akár meg is simogassák.

Kezdetben csupán 17 állat élt Kápolnapuszta oltalmában, számuk mára eléri a kétszázat is. A hatalmas parkban a faforgáccsal borított ösvényen számos egyéb érdekes látnivaló is várja a vendégeket, hiszen a parkban nem csak bivalyok élnek. Előbbiek közé tartozik a gyurgyalag- és ürgeles is, ahol távcsővel lehet megfigyelni az említett állatok életét, melyek egy mesterséges löszfalban leltek otthonra.

A vállalkozó kedvű turista felmászhat a kilátóba is, ahol denevérek cincogása és szerencsés esetben bagolyhuhogás kíséretében élvezheti a tíz méter magas építmény tetejéről nyíló panorámát. Az énekesmadarak fészkelőhelye is kileshető egy belül elsötétített faházból, de nem hiányozhatnak a bivalyhajtásra alkalmazott magyar négylábúak, a pulik, a pumik, a kuvaszok és a komondorok sem.

Emellett a bivalytartással kapcsolatos és egyéb mezőgazdasági munkák során használt szerszámokból, valamint a környék második világháború előtti fényképeiből álló tárlatot is megtekintheted.

A mezőkövesdi matyófőváros

A néphit Mátyás király nevéből vezeti le a matyó elnevezést, hiszen ő biztosított először mezővárosi kiváltságokat állítólagos kedvenc népének. Mások a Szent László által megfékezett kunok nálunk letelepedett és katolizált csoportjában vélik felfedezni az elődöket.

A matyók a 19. század derekától különülnek el környezetüktől, elsősorban színpompás viseletük és gazdag színvilágú hímzőkultúrájuk révén. A népművészet matyó gyökereit a helybeli szűcsök selyemfonalas bőrhímzésében ismerheted fel, ennek motívumait a mintákat előrajzoló íróasszonyok viszik át, és gazdagítják a textíliákon.

A legnevesebb közülük Kis Jankó Bori volt, akinek hagyatékát emlékház őrzi. A hímzések fő motívuma a matyórózsa, jellemző színeik a piros, zöld és sárga - fekete vagy fehér alapon. A matyók városa Mezőkövesd, de a néprajztudomány matyónak tartja a szomszédos Szentistván és Tard népét is.

A gondosan őrzött hagyományokról Mezőkövesd Matyó Múzeumában, valamint a hadas városrészben kaphatsz átfogó képet. Az archaikus jellegű városrészben több 19. században épült - műemléki védettség alatt álló - parasztház található, melyek némelyikében régi mesterségeket - bútorfestő, fazekas, babakészítő, szövő, hímző, üvegcsiszoló, mézeskalácsos - űznek ma is.

Ezek a foglalatosságok ingyenesen megtekinthetők, esetleg ki is próbálhatók. Az utazást érdemes akkorra időzíteni, amikor a városban - háromszor egy évben - matyó lakodalmast tartanak. Ilyenkor - az eredeti népszokásokat felelevenítve - a nászmenet népviseletben vonul végig a városon.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: hu.wikipedia.org, Amba, Szunyi, Csanády; wwwoszagalbum.hu, Nesta.

• különleges épület
• magyar csodák
• Utazás