3 csodaszép hely itthon, melynek talán a létezéséről sem tudtál
Nem kell külföldre utaznod, ha különleges látnivalókra vágysz. Ez a három kincs megér egy kirándulást.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Hazánk megszámlálhatatlan látnivalót rejt, nem csoda, hogy évente turisták ezrei látogatnak el hozzánk.

A közkedvelt nevezetességek mellett azonban akadnak olyan rejtett kincsei is az országnak, melyek létezéséről gyakran még azok sem tudnak, akik egész életüket a határokon belül élték le.

Az Észak-Alföld szívében: Petőfi-fa, Nagyar

Az Alföld északi részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben fekszik a Tisza-parti Nagyar község, melyhez a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának neve fűződik. Petőfi Sándor sokat vendégeskedett a településen lakó barátjánál, Luby Zsigmond ügyvédnél, és gyakran sétált a Tisza partján, melynek szépsége lenyűgözte a költőt.

A legenda szerint itt, a falu határában lévő egyik kocsányos tölgy tövében született A Tisza című verse, 1847-ben. A közel 200 éves fát sok viszontagság érte az évek során, és, bár 1961 óta védettnek számított, 1995-ben villámcsapás sújtotta, melyet már nem élt túl.

A hatalmas, kiégett csonktól néhány méterre azonban ültettek egy fiatal, de hasonlóan terebélyes tölgyet, melynél emléktábla hirdeti elődje és költőóriásunk emlékét. A fa közelében kialakított kellemes pihenőhelyen kifújhatod magad, a gyerekek kedvéért pedig játszóteret is építettek a közelben.

Forrás: hu.wikipedia.org, Kossuthzs

Ha itt jársz, tegyél egy kiadós sétát a Tisza-parton és a községben is, hiszen a Petőfi-fán kívül más látnivalók is várnak rád. Érdemes megnézned a műemlékké nyilvánított református templomot és a tájházat, de akár a gyönyörű Luby-kastélyt is megcsodálhatod.

A Cserhát apró ékszerdoboza: Szanticska

Már a neve is olyan, mintha csak becéznénk az ország legkisebb települését, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cserhát egyik legeldugottabb szegletében, a Fülemüle-völgyben fekszik. Bármilyen meglepő, nevét az államalapító Szent Istvánról kapta, akit szentecskeként így becéztek az itt élő tótok.

A falut már a 14. századi oklevelek is megemlítik, ősi településszerkezetét pedig a mai napig megőrizte. 19 háza mellett két templom tartozik Szanticskához, mely 1980-ra gyakorlatilag elnéptelenedett. A kilencvenes években azonban akkori egyetlen lakosa, Pál István úgy döntött, életet lehel a faluba. Ennek köszönhetően itt is beindult a mostanában nagy népszerűségnek örvendő falusi turizmus, ma már 100 fős turistaszállás és 50 fős kemping várja az idelátogatókat.

Forrás: www.szanticska.hu

A népi hagyományok felélesztésének köszönhetően lehetőséged nyílik belekóstolni a kosárfonás, a fafaragás, a nemezelés, a gyertyamártás, a batikolás, a korongozás és még számos érdekes mesterség rejtelmeibe, emellett kézműves műhelyek és kiállítások várják az érdeklődőket.

Az eredeti állapotukat őrző népi lakóházak mellett feltétlenül érdemes megnézned a római katolikus és görög katolikus templomot, de a régi sírkertet se hagyd ki. Ha kirándulni szeretnél, indulj el a jelzett túraútvonalon, melynek követésével a környék csodálatos madárvilágába is betekintést nyerhetsz.

A Pilis rejtett gyöngyszeme: Tündér-barlang

Ha az erdei túrák szerelmese vagy, és egy kis hegymászástól sem riadsz vissza, fedezd fel a Pilis Fekete-hegyének oldalában húzódó, különleges Tündér-barlangot. Kesztölc felől érdemes a kék jelzést követned, melyen eljutsz a barlang előtti tisztásra és a Tündér-szakadékhoz.

A barlang nyílását felülről a legjobb megközelíteni, ám esős időben vigyázni kell a csúszós sziklákkal. A tágas bejárat után egy hatalmas terembe érsz, ahonnan több kisebb üreg nyílik. Itt megcsodálhatod a hidrotermális eredetű barlang hévizek által formált, színes rétegeit, különleges oldásformáit és élővilágát.

Ha meghódítottad a barlangot, érdemes a környéket is felfedezned, hiszen a Pilis rengeteg természeti kincset rejt.

Ezt is szeretjük