Vörösiszap-katasztrófa: néhány tízmillióval sem hajlandó segíteni a kormány
Tájrehabilitációs program indult a térségben, pénzt nem adnak rá.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Még mindig nem készült, és jelenleg sem készül átfogó termőhely-alkalmassági terv a tavaly őszi kolontári vörösiszapömlés után. Az állam, bár elvileg támogatja, de anyagilag nem járul hozzá a térség energianövény-telepítési tájrehabilitációs programjához - írja a Napi Gazdaság.

A tájrehabilitációs szakmai konzorcium úgynevezett energianövényeket - füzet, nyárfákat és energianádat - ültetne a vörösiszappal sújtott területekre. Céljuk a vörösiszap-katasztrófa okozta szennyeződés eltávolítása, a talaj helyreállítása.
A projekt el is indult, ám megrekedt.

Néhány tízmillió forinton ülnek

A fő problémát Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem docense, a szakmai konzorcium vezetője szerint az jelenti, hogy nem készült és tudomása szerint jelenleg sem készül átfogó termőhely-alkalmassági terv az egész területre, márpedig erre a célra elengedhetetlenül rá kellene áldozni a szükséges néhány tízmillió forintot.

A konzorcium januárban egy 40-50 hektár nagyságú mintaültetvény létesítését javasolta, azonban a szükséges támogatást az állam pénzhiányra hivatkozva elutasította. Ezek után úgy döntöttek, kisebb, néhány hektáros területen, állami támogatás nélkül valósítják meg a projektet. A négyhektáros ültetvényen négy-öt fajta osztozik, szemben az eredetileg tervezett 12 fajtával, a telepítés költsége hektáronként körülbelül félmillió forint volt - derül ki a Napi Gazdaság cikkéből.

A kormány az energetikai célú növénytermesztést engedélyezi a területen, azonban vonatkozó miniszteri rendelet, illetve állami támogatás hiányában, valamint a tulajdoni viszonyok körüli bonyodalmak miatt egy év elúszott.

A konzorcium tavaly novemberben alakult öt hazai felsőoktatási intézmény összefogásával, célja a vörösiszap-katasztrófa okozta szennyeződés eltávolítása, a talaj helyreállítása. A konzorcium tagja a Szent István Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia - MTA - Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete.

Lapunk is járt a vörösiszap-katasztrófa sújtotta területen januárban. Nézd meg videónkat a helyreállításról és a károsultak véleményéről!

Az Enagro Kft. fél hektáron lágy szárú energianádat telepít a területen - mondta a lapnak Váczi András ügyvezető. Egy ekkora, háromévesnél idősebb nádültetvény egy átlagos családi ház éves fűtéséhez elegendő alapanyagot ad.

A vörösiszap sújtotta területről készült cikkünket ezen a linken olvashatod.

Nyolc-tíz év alatt megtérülne

Magyarországon a becslések szerint ma már közel 1000 hektár területen ültetnek energianádat, ez azonban még jelentősen alulmúlja a potenciális lehetőségeket - Lengyelországban, Ausztriában, Németországban vagy Angliában egy hazai régiónak megfelelő terület legalább tízszer ekkora ültetvénynagysággal rendelkezik.

A saját hőt termelőknek öt-nyolc, a piacon értékesítőknek pedig nyolc-tíz év alatt térülhet meg az energianövény-beruházás. A hektáronkénti terméshozam rosszabb minőségű - 10-12 aranykoronás - földeken is eléri a 15 tonna éves mennyiséget, jobb körülmények között azonban 22 tonnánál többre is lehet számítani. Váczi szerint nagy ráfordítást csak a telepítés igényel, ezt követően 20 évig gyakorlatilag csak vágni kell a négyméteresre megnövő növényeket.

Ezt is szeretjük