Világméretű katasztrófát jelentenek az átszakadó gátak

A világon eddig mintegy 45 ezer duzzasztógátat építettek. Ezek a Föld áramkapacitásának 19%-át állítják elő, emberek milliói számára biztosítják a vízellátást, és az összes mezőgazdasági terület majdnem 20%-ának öntözését teszik lehetővé.

Másrészt viszont a duzzasztógátak építése és a hatalmas területek elárasztása következtében eddig 40-80 millió ember veszítette el eredeti lakhelyét vagy földjét. Szántóföldek, páratlan biológiai élőhelyek, pótolhatatlan műemlékek és tájak tűntek el a felduzzasztott vizek áradatában, az átszakadó gátak ráadásul a Föld forgására is hatással lehetnek.

Heves viták pro és kontra

Az új duzzasztógátak tervezését általában heves viták kísérik. Az építkezések támogatói nemcsak olyan nyilvánvaló gazdasági érdekeket hoznak fel érvként, mint az áramtermelés és a vízellátás biztosítása, hanem azt is hangoztatják, hogy a duzzasztógátakkal katasztrofális árvizeket is meg lehet akadályozni. A legnagyobb ázsiai folyó, a Jangce mentén bekövetkező áradások csupán az 1930-as években több mint 330 ezer ember életét követelték, és majdnem 20 millióan váltak hajléktalanná, és veszítették el mindenüket. A duzzasztógátak építése az ilyen katasztrófákat meg tudja akadályozni, vagy legalábbis enyhítheti a károkat. A duzzasztógátak ellenzői ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a mesterséges víztározók kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy a nagy árvizeket ténylegesen megakadályozzák.

Ezenkívül számos gátat földrengésveszélyes területen építettek, vagy oda terveznek. Ha egy földrengés során a gátfalak széttöredeznek, akkor a rendkívül magas árhullámok egészen nagy földterületeket boríthatnak el rövid idő alatt, és ezeket bemoshatják a tengerekbe.

Megváltozhat a Föld forgástengelye

Benjamin Fong Chao amerikai geofizikus egy másik veszélytől is tart. Meg van győződve arról, hogy a mesterséges víztározók számának gyors növekedése a Föld forgására is hatással lesz. Mivel ezek főleg a bolygó északi féltekéjén épülnek, a víztömegek északra tolódnak el, és ezáltal a Föld tengelyének dőlésszöge is megváltozhat. Ha ez bekövetkezik, akkor a Föld gyorsabban kezd forogni.

Gátak ezrei épülnek ma is

A világ legnagyobb duzzasztógátjának, a Három Szurdok-gátnak a munkálatai 1993-ban kezdődtek Kínában. A létesítmény, mellyel a Jangce középső folyását tervezték 630 kilométer hosszúságban felduzzasztani, földrengésveszélyes területen fekszik. A mérnökök számításai szerint a 2,3 kilométer hosszú és 185 méter magas gátfalnak akár 7-es erősségű földlökéseket is ki kell bírnia, ennek ellenére 2002 tavaszán máris észlelték az első, 2,5 méter mély és több mint 1 milliméter széles repedéseket a gát és a zsilipkamra falaiban. Kína mellett Törökország és India is további gátak felhúzásán tevékenykedik.

Törökországban jelenleg 270 ilyen építkezés van folyamatban, és a duzzasztógátrendszerek terve máris súlyos konfliktusokat eredményezett a szomszédos országokkal. Szíria és Irak attól tartanak, hogy a gát tőlük tereli el a mezőgazdaság számára és a lakosság megélhetéséhez égetően szükséges vízmennyiséget. Nagyratörők az indiai kormány tervei is: itt az elmúlt 50 évben összesen 3600 duzzasztógátat emeltek, és további 3200-at terveznek, illetve már építenek. A tervezett mesterséges víztározók azonban óriási termékeny földterületeket árasztanának el, azonos értékű, kárpótlásként szétosztható földek pedig alig állnak rendelkezésre.

Háború a vízért

A tájra és az emberekre gyakorolt hatásán túlmenően az összes ilyen tervnek van még egy globális tekintetben is veszélyes vonatkozása. Egyes tudósok attól tartanak, hogy a következő világháború már nem csupán területekért vagy olajért folyik majd. Az egyesült államokbeli Cambridge-ben szervezett Globális Vízügyi Program azt jósolja, hogy a bolygó édesvízellátása 30 éven belül összeomlik.

Más tanulmányok szerint már ma naponta 35 ezer gyerek hal meg vízhiány vagy szennyezett víz fogyasztása miatt. Tehát tulajdonképpen még több gátat kellene építeni, de ezeknek inkább kisebb méretűeknek kell lenniük. A Világbank ezért csak olyan duzzasztógátak építését finanszírozza, ahol a mesterséges tározók nem fosztják meg az embereket földterületeiktől.

Fotók: chinaodysseytours.com, sewinfrastructure.com.

Cikkünk megírásában a Reader's Digest Az emberiség megoldatlan rejtélyei című könyve segített.

• tudomány
• halál
• kutatások
• természeti katasztrófa
• érdekességek a világból
• Terasz