Az igazi farkasemberek köztünk élhettek - Régi babona és betegség szülhette a mítoszt

A vérfagyasztó legendák gyakori rémképei voltak a vérfarkasok.

Valódi farkasemberek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A másság és a normálistól való különbözés megrémisztette régen az embereket, a félelem pedig gyakran ostoba kitalációkhoz vezetett. 

Valós betegek lehettek a vérfarkasokról szóló legendák ihletői a valódi, köztünk élő farkasok mellett, akik szörnyű bűntetteket követtek el már századokkal korábban is. 

A farkasember-legenda eredete

A vérfarkasokról szóló mítoszok már az ókori görögöknél is megjelentek, majd jó pár évszázaddal később, a középkor idején a farkasemberes legendák még jobban elszaporodtak. Pedig a szőrös, elvadult emberekre sokkal prózaibb lehetett a magyarázat, mint a veszettség vagy a hipertrichózis. 

Az egyik legelső, ókori görög legenda szerint Zeusz, a legfőbb görög isten farkassá változtatta Lükaón királyt és fiait, miután azok emberi húst szolgáltak fel neki vacsorára.
A középkorban az a hit terjedt el, hogy léteznek emberek, akik telihold idején vérengző fenevaddá változnak, és mindent elpusztítanak, ami az útjukba kerül.
Az egyik leghíresebb vérfarkasesetet a németországi Bedburg városában jegyezték fel, ahol a köztiszteletnek örvendő családapát, Peter Stubbét vádolták meg azzal, hogy éjjelente farkassá változik, miután több állat, majd később ember halálát okozta valami fenevad.
A valóságban feltehetőleg tényleg beteg volt, de mentálisan, úgynevezett likantrópiában szenvedett. Azaz tényleg azt hitte, hogy farkassá tud változni, és úgy is kezdett el viselkedni. Ugatott, a földön aludt, nem viselt ruhát, és egyéb állati viselkedést vett fel.
Fotó: David Wall / Getty Images Hungary
A vérfarkastörténetek másik magyarázatául a hipertrichózis szolgált, ami egy sűrű szőrnövekedést eredményező betegség.
Szintén valódi ok lehetett a különös, megvadult viselkedésre a veszettség, ami tényleg állatharapáson keresztül fertőzte meg az embereket. Hatásaként a betegek hallucináltak, lázasak voltak, és érzékenyen reagáltak a fényre, ami pont beleillett a farkasemberekről alkotott képbe.
Fotó: Milan Krasula / Getty Images Hungary
Az biztos, hogy a vérfarkaslegenda remekül jött az egyház számára is. Ami a boszorkányok mellett őket is ördögi teremtménynek bélyegezte.
Ma pedig sokszor a filmkészítők használnak farkasembereket filmjeikben, amik a vámpírok mellett az egyik legnépszerűbb misztikus karakterek lettek.
Fotó: Lmpc / Getty Images Hungary

Olvass tovább - Félig ember, félig kecske: a rejtélyes lény a legenda szerint a pokolba vitte az embereket

December 6-án sokaknak eszébe jut az ijesztő lény. De ki ő valójában?

Félig ember, félig kecske: a rejtélyes lény a legenda szerint a pokolba vitte az embereket

December 6-án sokaknak eszébe jut az ijesztő lény. De ki ő valójában?

Elolvasom

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikimedia)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük