Meglepő dolog derült ki az ateistákról: máshogy beszélnek, mint a hívő emberek
Aki az online fórumokon posztol, sok mindent elárul magáról az ismétlődő szavakkal.

kereszt
Ez is érdekelhet

London gyerekkel is felejthetetlen: így tegyük kényelmessé az utat! (x)

Legyél az idei nyár divatdiktátora! (x)

Kellemetlen, gyakori vizelési inger: mit tehetsz ellene? (x)

A nő kétszer (x) - Szeretni kell, és pont.

Kimeríti a testet a kánikula: 4 bevált tipp a gyors felfrissüléshez (x)

beauty and style

8 frizura, amihez csak egy hajsütő kell: ezerszer dúsabb és nőiesebb így a bob fazon »

Egy borotvareklám, amelyben tényleg szőrösek a nők - Ezen nem kellene meglepődnünk »

Ilyen ruhákat a mesékben sem látsz: álomszép couture kínai tervezőtől »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az ateisták és a vallásos emberek posztjait vizsgálta a Facebookon egy tanulmány, amely alaposan kielemezte az online közösségi oldalakon történő kommunikáció folyamatát, jellegét és a beszélgetők szóhasználatát is. Egészen érdekes megfigyelések születtek: kiderült például, hogy akik semmilyen vallás irányába nincsenek elkötelezve, sokkal többször említik a test és a halál témáját, és úgy általában ezt a két kifejezést is.

Vannak bizonyos ismétlődő sémák

Az ateista felhasználók jóval több negatív értelmű szót használnak, és sokkal aktívabban, illetve több emberrel kommunikálnak. A vallásos emberek posztjaiban és kommentjeiben rengeteg olyan pozitív kicsengésű szó van, mint például a szeretet, anya, az "én" helyett pedig a "mi" személyes névmás.

Sok a nyelvi különbség a két csoport között

A kutatás eredménye szerint a hívő emberek szóhasználata pozitív attitűdöt sugall, és olyan szavak is sűrűn előfordulnak benne, mint a boldog, a család vagy a szerelem. Az ateista szemléletű Facebook-felhasználók sokszor leírnak indulatszavakat, hajlamosak a negatív önkifejezésre, emocionálisan túlfűtötten és sokat kommunikálnak. Mindezek ellenére azt figyelték meg a kutatók, hogy az utóbbi csoport tagjai sokkal jobb hallgatóságnak és interaktív online beszélgetőpartnernek bizonyulnak, mint a vallásos netezők.

Bizonyos szavakat sokszor használnak

A nem vallásos emberek szóhasználata sokszor tükröz gondolkodó, okfeltáró folyamatokat. Akik valamilyen hithez hűek, többször leírják, hogy ördög, áldás vagy ima. A tanulmány közel 13 ezer brit és amerikai facebookozót vizsgált.

David Yaden, a Pennsylvaniai Egyetemen kutatásának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a vallási hovatartozáshoz pozitív érzelmek és társas-szociális szavak tartoznak. A negatív érzelmek és az elemző folyamatok pedig a nem vallásos csoporthoz való tartozással függenek össze.

A kutatásban résztvevő önkéntesek a vizsgálat után beszámoltak felekezeti hovatartozásukról, és egy írásos önelemzést is kértek tőlük, a személyiségükre és a verbális szokásaikra vonatkozóan. A nem vallásos emberek majdnem mindegyikénél előfordult a gyűlölet szó használata, és sokszor leírták az esküszöm szót.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az online szóhasználatból lehet következtetni a vallásra

Jelenleg a világ népességének több mint 80%-a azonosítja a hitét valamilyen vallással vagy felekezeti nézettel, és a tendencia növekszik. Az előzetes tanulmányok és a nyelvészek szerint a vallásosság kapcsolódik a hosszabb élethez, a kiegyensúlyozottabb élethez, de bizonyos fokig a rasszizmushoz és meglepő módon az elhízáshoz is.

facebookos nyelvhasználat megértése része annak a nagyobb képnek, ami feltérképezi a vallás, az online kommunikáció és az életvitel összefüggéseit. Még nem tudják pontosan, hogy az eltérő nyelvi magatartás pontosan tükrözi-e a csoportban lévők pszichológiai állapotát, illetve a nyelvhasználat árulkodik-e a csoport társadalmi normáiról, esetleg a kettő kombinációjáról van-e szó. 

Ezt is szeretjük