Kipusztulás fenyegeti az ürgéket Magyarországon: húsa miatt is vadásszák

Nagy veszélybe kerültek az ürgék. Az év emlősének választott, kistermetű rágcsáló a természet és az ember által okozott változásoknak sajnos nem tud a végtelenségig ellenállni.

Az alig 25 centiméter hosszú állat pedig valódi egyéniség: tetszésének trillázással ad hangot, míg a hideg idő elől téli kotorékába menekül, mély álomba szenderül, és fel sem kel, amíg itt nincs a tavasz. 

Fokozottan védett állat

A természetvédelmi törvény alapján tilos és szigorúan büntetendő a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A közönséges ürge eszmei értéke Magyarországon 250 ezer forintra rúg, de sajnos a magas pénzbírság sem rettenti el a vadászokat, szőre miatt célpontként tekintenek a békés rágcsálóra, még nagyobb problémát jelent viszont természetes élőhelyének drasztikus csökkenése. 

A rövid füves pusztákat kedvelő mókusféle ugyanis nem tud hova húzódni, és járatai szüntelen újjáépítésére sincsen kapacitása. Azáltal, hogy a legeltetés visszaszorult, az amúgy nem túl magas igényekkel rendelkező ürgék nem találnak alkalmas helyet a megtelepedésre. A csapadékvízzel való kiöntés miatt inkább a kimagaslóbb területeken képeznek kolóniákat, de fontos szempont a föld minősége is. A kevésbé kötött, homokos, löszös talajokat jobban kedvelik, habár a túlzottan laza talaj is veszélyes lehet számukra, hiszen otthonuk életre szóló, föld alatti építmény, ami menedéket kell, hogy nyújtson a ragadozók és a környezeti csapások elől is.

A talajlakó kisemlősök maximális várható életkora nem haladja meg az öt évet, de egyévesen már ivarérettek. Szaporodásuknak azonban gátat szabnak az olyan ragadozók, mint például a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a molnárgörény, melyek előszeretettel vadásznak a fűféléken, magokon, esetenként rovarokon vagy nagy ritkán más állatok tojásain élő ürgére. Sajnos az elvadult vagy kószáló házi macskák is képesek elkapni az ürgéket, azaz nemcsak a kis énekes madarakat tizedelik házi kedvenceink.

Járatok a föld alatt

Az intenzív mezőgazdasági munkálatok elképesztő mértékben lecsökkentették az ürgék természetes élőhelyét: az apró emlősök ugyanis a föld alá ásott járataikban vészelik át a veszélyt és az éjszakákat is. Télre a fagyhatárt meghaladó, egy-két méternél is mélyebb üreget ásnak, melynek bejáratát alaposan eltorlaszolják, hogy se a csapadék, se más ne zavarja meg álmukat. Az ürge szívverése ilyenkor lelassul, és késő ősztől kora tavaszig elő sem bújik a föld alól. A lelegeltetett füves puszták csökkenése azonban nem kedvez nekik, így sajnos nem áll túl fényes jövő előttük hazánkban: Németországban és Horvátországban már teljesen kihaltak az ürgepopulációk, pedig az ötven-tízezres kolóniákban élő rágcsálók a légynek sem ártanak - vagy maximum annak. Jó hír viszont, hogy Lengyelországban sikerült újra meghonosítani az ürgéket, amihez részben hazai állományok is nyújtottak egyedeket. Továbbá folynak próbálkozások fogságban való szaporításuk kapcsán is a Kaposvári Egyetemen.

Emberi tevékenység

A Budapesthez közeli Dunakeszi repülőtér jelentős ürgevédelmi terület hírében áll: az élőhely csökkenésén kívül azonban itt egy másik, hajmeresztő veszély fenyegeti az állatokat, nemcsak selymes bundájuk, de húsuk miatt is volt, hogy áldozattá váltak.

Egy ott dolgozó természetvédelmi őr számos alkalommal találkozott vödrökkel kóválygó emberekkel, akik bizarr módon nem csirkét vagy sertést akartak a vacsoraasztalra tenni, hanem a mókusfélék családjába tartozó ürge húsára éheztek. A probléma anyagi okokra is visszavezethető, habár a beszámolók szerint különleges csemegének is számított az ürge korábban. Pedig lebukás esetén a bírság ugyanúgy jár.

Nézd meg ezt is - Éveken belül kihalnak

Képeken tíz állat, melyet a gyermekeink már nem fognak látni. 

• állat
• állatvédelem
• állatvilág
• természetvédelem
• természet
• magyarország
• Terasz