Az NGM nem érti - Újabb pofon jöhet az EU-IMF párostól?

Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály értelmében a 2013. évi tranzakciós illeték hatálya a Magyar Nemzeti Bankra is kiterjed, eltérő kormányzati, országgyűlési döntés nem született - válaszolta újságírói kérdésre Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a júliusi államháztartási adatok publikálása alkalmából tartott szerdai online tájékoztatón.

Tanulmányozzák az EKB véleményét

Egy másik kérdés azt firtatta, lesz-e törvényváltoztatás, miután az EKB véleménye szerint uniós jogba ütközik az illeték kiterjesztése az MNB-re.

Az Európai Központi Bank azt közölte, a pénzügyi tranzakciós illeték sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban.

A helyettes államtitkár erre azt mondta, hogy a kormány is tanulmányozza az EKB véleményét, és mindeddig nem hozott olyan döntést, hogy a törvényen változtatást tartana szükségesnek. 


Nem kizárt, hogy változtatnak

Ennél árnyaltabban fogalmazott Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki azt mondta: nem tartja kizártnak, hogy a 2013-as költségvetés módosításai után a Magyar Nemzeti Bank mentesül a tranzakciós illeték megfizetése alól.

Hasonlóan vélekedett Varga Mihály, az EU-IMF tárgyalásokért felelős miniszter is, aki azt mondta, a kormány esetleg tudna engedni a jegybankot terhelő tranzakciós illetékből, ha ettől függne a nemzetközi szervezetekkel folyó tárgyalások sikeres kimenetele.

Ezért kéne a pénz

Hogy miért ragaszkodik a kormány a tranzakciós illetékhez, arra a magyarázat, hogy az MNB-ből beérkező pénz fedezné egyharmad részben az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett munkahelyvédelmi akciótervet. A terv megvalósulása esetén 300 milliárd forintot fordítanának a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő álláskeresők megsegítésére. Az MNB-től 100 milliárdot vár a kormány.

Az viszont csak nehezen magyarázható, hogy az NGM továbbra is számol a tranzakciós illetékkel, hiszen a kormánynak korábban már meg kellett hajolnia az EKB véleménye előtt, bár csak részben: a jegybankelnök fizetésében a magyar kormány szájízének megfelelő döntés született.

A téma akkor is a jegybank függetlensége volt, az EKB véleményével pedig mind az EU, mind az IMF egyetértett, sőt, addig a tárgyalások sem kezdődhettek el, míg a függetlenség nem volt biztosított. Simor András jegybankelnök korábban azt közölte: az IMF-tárgyalások csúszása negyedévente 100 milliárd forint kiesést okoz a büdzsének.

Negyedévente 100 milliárdért ragaszkodunk

Az EU-IMF eddig nem közölte az álláspontját az ügyben, de lehet arra számítani, hogy ezúttal is hallgatnak az EKB-re. Az EKB egyébként egy független uniós szervezet, amely ugyanúgy részt vesz a magyar hiteltárgyalásokon, mint az EU és az IMF.

Giró-Szász András erre azt mondta lapunknak adott interjújában: senki nem vitatja, hogy egy esetlegesen megkötött IMF-tárgyalás nagymértékben segíthet az állampapírpiacon a kisebb hozamok tekintetében. Az állam azonban a nemzeti érdekeket képviseli, és nem enged bármiben ezeken a tárgyalásokon.

A tárgyalások egyébként már lassan egy éve folynak, kérdés, mennyire húzza el a megegyezést az, hogy a kormány még nem hozott döntést a tranzakciós illeték ügyében.

• kormány
• minisztérium
• európai unió
• belföld
• imf
• Terasz