Amikor a kormány meghajolt

A kormányt sokszor bírálják azért, mert lóhalálában, különösebb egyeztetés nélkül jelent be és tesz meg fontos, több generáció életére ható lépéseket. Arról már kevesebb szó esik, hogy a kormány néha korrigál is - vagy a társadalom, vagy a nemzetközi intézmények nyomására.

A kezdetben még sziklaszilárdnak és megváltoztathatatlannak hitt törvények módosításait gyűjtöttük csokorba.

Médiatörvény vs. EB

Az első nagyobb felháborodást a kétharmaddal megváltoztatott médiatörvény váltotta ki, külföldi és belföldi bírálatokat egyaránt kapott a jogszabálycsomag. A médiatörvényt többször módosították, egyebek mellett tavaly márciusban, az Európai Bizottság kifogásai alapján.

Az EB médiáért felelős biztosa, Neelie Kroes három ponton kifogásolta a magyar médiatörvényt: problémásnak találta a tájékoztatási kötelezettség és a kiegyensúlyozottság követelményének tág alkalmazását, a külföldön bejegyzett, de Magyarországra irányuló médiaszolgáltatást végző cégek felügyeletét, valamint a médiumok regisztrációjára vonatkozó szabályokat.

A kormány mindhárom részt megváltoztatta, aminek eredményeként a videoblogoknak, VOD-szolgáltatásoknak nem kell kiegyensúlyozottnak lenniük, az NMHH Médiatanácsa a külföldön bejegyzett szolgáltatókra nem szabhat ki büntetést, és az NMHH-nál az eredeti szabállyal szemben csak olyan site-okat kell regisztrálni, amelyek önállóan, üzletszerűen, rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzik tevékenységüket. Ez annyit jelent, hogy nem kell regisztrálni a munka mellett írt blogokat, még akkor sem, ha a blog gazdájának bevétele származik az oldalból.

Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos üdvözölte a törvény módosítását, és a szavazás után azt mondta: az Európai Bizottság eredményes párbeszédet folytatott a magyar kormánnyal azt követően, hogy januárban megküldte a kabinetnek a médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásait tartalmazó levelét.

- Nagyra értékelem a kormány konstruktív hozzáállását. Amikor egyértelművé tettük, hogy néhány fontos ponton változtatásra van szükség, akkor fogadókészek voltak, és valóban megtették, amit kértünk - mondta, hozzátéve, hogy a jövő megmutatja, milyen szellemben fogják végrehajtani a törvényt.

Médiatörvény vs. AB

Nemcsak az EB, az Alkotmánybíróság is kritizálta a médiatörvényt, e kritikák mentén idén májusban ismét módosították a jogszabálycsomagot. Az AB az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztossal összefüggő rendelkezéseket ítélte alkotmányellenesnek. A módosítás szerint a jövőben csak kivételes esetekben és bírói kontroll mellett kell az újságíróknak felfedni a forrást, az informátor felfedésére az újságíró vagy a szerkesztőség nem kötelezhető.

A nol.hu összefoglalója szerint a módosítás alapján a médiaalkotmány paragrafusai nem alkalmazhatók a jövőben a sajtótermékekre - ezek a többi közt a médiaszolgáltató tájékoztatási kötelezettségét határozták meg, az emberi méltóság tiszteletben tartását írták elő, vagy kimondták, hogy a kiskorúak védelmében mely tartalmak nem tehetők közzé, illetve csak meghatározott módon szerepeltethetők.

Az emberi méltóság tiszteletben tartását a jövőben a hatóság csak a médiaszolgáltatások területén ellenőrizheti, az emberi jogok és a magánélet védelme pedig kikerül a médiaalkotmányból. A kormány ezzel a szabályozással lényegében elismeri, hogy ezen jogok érvényesítésére a magyar jogrendszerben már léteznek a megfelelő bírósági fórumok, ezek szabályait azonban pontosítja.

Szinte teljes egészében módosult a médiatörvény média- és hírközlési biztosról szóló, az AB által szintén kifogásolt fejezete. A testület a biztos túlzott beavatkozási lehetőségeit a sajtószabadság szükségtelen korlátozásának tartotta. A biztos jogkörei a jövőben lényegében csak az elektronikus hírközlésre vonatkozóan maradnak fenn - számol be a lap.

Egyházügyi törvény vs. AB

2012. február 27-én módosították az egyházügyi törvényt is, amely korábban csak 14 közösséget nyilvánított egyházzá. A módosítás további 18 közösséget adott a listához. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága eredetileg 17 felekezet egyházi elismerését javasolta február 10-én. A támogatott egyházak köre a fideszes Demeter Zoltán módosító javaslatára bővült ki eggyel.

Demeter módosító javaslata szerint bekerült ebbe a körbe a Magyarországi Muszlimok Egyháza is. Demeter indoklása szerint a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza közösen hozta létre a Magyarországi Iszlám Tanácsot. Az egységes javaslat szerint az Országgyűlés a Magyarországi Iszlám Tanácsot ismeri el, de az ezt alkotó közösségeket, így a Magyarországi Muszlimok Egyházát is fel kell tüntetni az elismert egyházak között - tudósított az index.hu a módosításról.

Nem ez volt az egyházügyi törvény egyetlen módosítása. Az Országgyűlés december 30-án fogadta el újra a jogszabályt, mivel az Alkotmánybíróság december 19-én megsemmisítette a korábbi szöveget arra hivatkozva, hogy a törvényt szinte teljesen átírták egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal. Az új törvény egyebek mellett 20 éves magyarországi vagy 100 éves nemzetközi működést ír elő az elismerés feltételeként, ám a kivételezett egyházi státuszú felekezetek rövid sora miatt a kormányra komoly nyomás nehezedett a módosítás érdekében.

Korábban az egyházi státuszról - a jogszabályoknak való megfelelés alapján, azaz normatív módon - a bíróságok döntöttek, januártól a hatáskör átkerült a kérdésről kétharmaddal határozó Országgyűléshez. A szabályoknak való megfelelést az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága vizsgálta, és a bizottság nyújtja be a módosításról szóló törvényjavaslatot is.

A jogszabály azonban jogilag nehezebben megragadható előírást is támaszt: a szervezetnek a tanítása lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal is rendelkeznie kell. A bizottság ezért a törvénynek megfelelően állásfoglalást kért a Magyar Tudományos Akadémiától. A Hámori József agykutató vezette héttagú bizottság azonban nem nyilvánított véleményt az egyházakról, mert álláspontjuk szerint az intézmény hatásköre nem terjed ki államigazgatási kérdésekre - írta az index.hu.

A parlamenti bizottság február eleji ülésén így a kormánypárti tagok megszavazták, hogy egy 17-es listát terjesztenek az Országgyűlés elé. A kedvezményezettek között a várakozásoknak megfelelően szerepel a Magyarországi Metodista Egyház is, melynek egyházi státuszáért a szintén metodista Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is lobbizott. A Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyházért pedig a kínai nagykövet, Gao Jian lobbizott.

Munka Törvénykönyve vs. társadalom

Többször módosították a szintén nagy botrányt kavaró, nyáron életbe lépő Munka Törvénykönyvének passzusait is. Az első módosítási hullámra még akkor került sor, amikor csak a tervezet látott napvilágot, melyben egyebek mellett a kismamák és a nyugdíjasok védettségét is elvették volna.

A kismamákra vonatkozó szabályokat aztán részben módosították, a nyugdíjasoké megmaradt. A változtatások száma szinte végtelen, a módosítások jellegét leginkább az mutathatja, hogy míg a tervezet ellen számtalan tüntetést szerveztek a szakszervezetek, addig a már elfogadott törvény ellen - amely csak a nyáron lép hatályba - egyelőre egyetlen nagyobb megmozdulás sem volt.

Jegybanktörvény vs. EB

Utoljára a jegybanktörvény volt az, amit a kormány kénytelen volt módosítani. A törvényt szinte az összes európai intézmény bírálta, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen a jogszabály miatt.

A kormány a módosítás eredményeként megszüntette a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségét, hatályon kívül helyeznék emellett azt a paragrafust is, amely szerint az MNB megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak. Változott az a szabály is, hogy a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a tanács ülésein. Kikerült a jegybanktörvényből az a bekezdés is, amely a monetáris tanács tagjainak felmentését szabályozza súlyos kötelezettségszegés esetén, illetve az, amely a tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetésével egy időben.

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindításakor kifogásolta, hogy a szakminiszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, azt, hogy előre meg kell küldeni a kormánynak az ülések napirendjét, valamint bírálta az MNB-elnök díjazásának azonnali hatályú módosítását, továbbá aggályosnak tartotta, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük az új alaptörvényre.

Ez utóbbi két kérdéssel kapcsolatban a kormány nem engedett. Orbán Viktor miniszterelnök ezt azzal magyarázta: elvárható, hogy az állami vezetők, ideértve a központi bank elnökét is, ne kereshessenek egy bizonyos összeg fölött egészen addig, amíg a válság véget nem ér. Azt is elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy felelős vezető ne esküdjön fel az alkotmányra, majd elmondta: ezeket a megfontolásokat az Európai Bizottság tudomásul vette, így ezek már nem vitás kérdések - írta az atv.hu.

Visszavonták

A jegybanktörvény azonban még így sem felelt meg az IMF-nek, így azt az Országgyűlés Varga Mihály javaslatára tegnap visszavonta.

Kép: MTI, Kovács Attila.

• munka törvénykönyve
• törvénymódosítás
• kormány
• orbán viktor
• európai unió
• belföld
• Terasz