Új szabályok: így kerülhet kilátástalan helyzetbe több tízezer család

Hétfőn közleményben tudatta a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, hogy a július elsején életbe lépő új Munka Törvénykönyve időszerűen forradalmi változásokat hozott a foglalkoztatás egyszerűsítésében, segítve a munkáltatók törekvéseit, ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzési szegmensben jelentős, mintegy 50 ezer ember foglalkoztatását veszélyeszteti, munkanélkülivé válását hozhatja maga után.

Dénes Rajmund, az MMOSZ kommunikációs alelnöke lapunknak elmondta, az első nagyobb elbocsátáshullámra 2009-ben, a válság elmélyülését követően került sor, ekkor felére, 50-60 ezer főre csökkent a kölcsönzött munkavállalók száma. 

120 ezer ember érintett

A foglalkoztatás 2010-ben tért magához, ekkor a munkavállalók száma 90-100 ezerre nőtt, és mivel a lendület ezután sem csökkent, így ma már a 120 ezer főt is meghaladja a kölcsönzés keretein belül foglalkoztatott munkavállalók száma.

Az új Mt. miatt viszont ismét a válságban jellemző idők térhetnek vissza, hiszen az új szabályokkal elvész a foglalkoztatási forma legnagyobb vonzereje, a rugalmaság, emiatt pedig jelentősen csökken az atipikus foglalkoztatási forma versenyképessége.

A kölcsönzött munkavállalókat határozott és határozatlan idejű munkaszerződéssel is lehet foglalkoztatni. E két forma közül a szellemi dolgozók esetén a határozatlan idejű foglalkoztatás a népszerűbb, a szolgáltatási területeken dolgozó fehérgalléros munkavállalók mintegy 70-80%-ával ilyen szerződést kötnek a cégek. A határozatlan időtartamú foglalkoztatás népszerűsége a kiszámíthatóságban rejlett, emellett, sok mindent meg is engedett a munkáltatóknak: az állományban lévőkkel azonos bért csak fél év után kellett fizetniük, a béren kívüli juttatások esetén pedig egy év volt a határ.

Először decemberben szigorodtak a szabályok

A szabályok először decemberben szigorodtak - azóta fél év után azonos béren kívüli juttatás jár - ám ez a változtatás még mindig nem veti vissza annyira a foglalkoztatást, mint amennyire várhatóan a júliustól életbe lépő Mt. fogja.  

Az új Mt. egyrészt a határozott idejű szerződéseknél kiköti, hogy azok fél éven belül nem hosszabíthatók meg - így például ha egy három hónapos szerződés esetén valamilyen előre nem látható okból két héttel csúszik a kiszállítás, a már betanított embereket el kell küldeni, s helyettük arra a plusz két hétre új munkaerőt kell képezni -, ami miatt várhatóan a határozatlan idejű szerződések kerülnek majd előtérbe.

Trükközni fognak

Ezekre viszont szinte ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint a "normál" szerződésekre - végkielégítés, felmondás, egyszóval mind a költségek, mind a rugalmasság tekintetében, innentől pedig három lehetősége lesz a cégeknek: a rugalmatlanság ellenére vagy továbbra is kölcsönzöttként foglalkoztatják a dolgozók, vagy felveszik állományba, hiszen sok különbség nem lesz a kettő között, vagy a szürkegazdaságot választják, és hasonlóképpen járnak majd el, mint a színlelt szerződések esetében, ahol a foglalkoztatott hiába dolgozik pontosan úgy, mintha állományban lenne - bejár a munkahelyre, munkaideje van -, az adó- és járulékköltségek megspórolása érdekében megbízási szerződést kötnek vele.

A negyedik lehetőség, hogy - akárcsak a Nokia - a cég külföldre viszi gyártóbázisát, ahol lehetősége van rugalmasabb szabályok mellett felvenni dolgozókat az egyes feladatok időszakos elvégzésére.

Mindezek miatt mintegy 50-70 ezer ember kerülhet utcára

Dénes Rajmund szerint a cégek várhatóan az utóbbi két verzióval élnek majd: csak egy kis részük veszi állományba dolgozókat, és ugyanúgy csak egy kis részüknél marad alternatíva a kölcsönzés, nagy részük inkább a szürkefoglalkozatást, vagy a feladatok küldölre való kiszervezését választja majd.

- Mindezek miatt mintegy 50-70 ezer ember kerülhet utcára - tette hozzá.

Hiába lesz joga a dolgozónak, ha nem lesz munkahelye, nem tudja majd hol érvényesíteni

Felvetésünkre, hogy az új Mt.-t épp azért kritizálták sokan, mert munkavállaló-ellenes, a fenti intézkedések pedig pont nem ebbe az irányba mutatnak, vagyis, a felmondási idő meghosszabbításával, a végkielégítés megítélésével épp a munkavállalókat támogatják, Dénes Rajmund közölte: a kölcsönzés egy választható atipikus foglalkoztatási forma, ami sok szempontból hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez.

A vállalkozások rugalmassága miatt élnek vele, ez viszont megszűnik az új szabályokkal. A cégek pedig miért választanák júliustól ezt a foglalkoztatási formát, ha még úgy is jobban jönnek ki, ha más országba helyezik át a gyártást. Innentől pedig hiába lesz joga a dolgozónak, ha nem lesz munkahelye, nem tudja majd hol érvényesíteni.  

• munka törvénykönyve
• matolcsy györgy
• belföld
• Terasz