4 köztudott dolog a középkorról, ami egyáltalán nem igaz: az erényövtől a sötétségig

A középkor történelmünk egyik legérdekesebb, legizgalmasabb szakasza, ám akármennyire is sokat tudunk róla, sok tévedés is él a köztudatban az időszak kapcsán.

A tévhitek pedig olykor nemcsak hogy az emberek között terjednek el, de gyakorlatilag tudományos tényként is kezelik őket. Ilyenekből szemezgetünk a következőkben.

Az asszonyokra nem adtak erényövet

Mindenki ismeri az erényöv fogalmát: egy fehérneműre emlékeztető formájú, vasból készült, zárral ellátott szerkezet, amelyet azért adtak a nőkre, hogy férjük távollétében megőrizzék vele szembeni hűségüket. Ilyen szerkezet azonban sosem létezett. Sem tárgyi, sem írásos bizonyítéka nincs, és ha korábban kerültek is a múzeumokba ilyenek, ezek is mindössze 19. századi hamisítványok.

Sötét középkor? Nem!

A középkorra a legkevésbé sem illik a sötét jelző, noha már az általános iskolai tanulmányaink során is így ismerkedhettünk meg az időszakkal. A középkort nemhogy sötétnek, de éppen, hogy ragyogóan világosnak nevezhetnénk tudományos szempontból. Ekkor rakták le a modern tudományok alapjait, aminek a keresztény egyház nemhogy útját állta volna, de még segítette is, hiszen egyetemek alapultak - így például a híres Bolognai Egyetem is -, melyek általuk működtetett intézmények voltak. Fejlődött az építészet, virágzott a művészet és az irodalom, bővült a jogtudomány. A középkor csaknem ezer éve tehát messze nem volt sötét.

A középkor nem tudományosan, hanem ténylegesen lehetett sötét

A 14. században Petrarca némi túlzással a latin irodalom visszaszorulására tekintettel nevezte sötétnek a középkort, a későbbi tévedés pedig, mint fentebb írtuk, a tudomány általános hanyatlására vonatkoztatta azt.

A sötétség viszont valahol mégis igaz lehet a középkorra, de a szó szoros értelmében véve. Klímakutatók elmélete szerint az ég a 6. században sötétedhetett be. A Los Alamos Nemzeti Laboratóriuma elmélete szerint olyan óriási vulkánkitörés történhetett ekkor, ami 150 méter vastagságú füstréteggel árnyékolhatta el ez eget huzamosabb időre. Erre több, a természetben ma is látható bizonyítékot is hoztak. Egy másik elmélet, a Cardiffi Egyetemé szerint nem vulkán, hanem becsapódó meteor okozhatta az ég beszürkülését.

Nem volt tilos a boncolás

Bár a jellemző tévhit szerint a középkorban tilos volt a boncolás, valójában igen is sűrűn előfordult, hogy holttesteket boncoltak akkoriban. Igaz, nem ugyanazért alkalmazták, mint napjainkban. A boncolás hátterében ugyancsak a tudományos érdeklődés húzódhatott meg, mégpedig az emberi fogantatás, születés feltérképezésének vágya. Ezért volt, hogy javarészt nőket boncoltak fel, méhükben keresve Jézus nyomát - egy újabb pont, ahol a tudomány és az egyház szándéka metszéspontba kerülhetett.

A középkor tehát sem tudománytalan nem volt, de a nőkre sem adtak súlyos erényöveket. Bizonyára lesznek még olyan tévhitek, amelyeknek hamisságára csak idővel derül fény.

A legrégebbi magyar templomok

Hazánk legöregebb templomai között több középkori is van: nézegesd meg képeken az ódon épületeket.

• középkor
• tévedés
• történelem
• Terasz