Teszteld az intelligenciád!

A műveltségi vetélkedőkön legtöbbször a könnyűnek tűnő kérdésekkel vannak bajban a játékosok. Vajon pillanatnyi zavar az oka ennek, a játék okozta nyomás, esetleg a pontatlan tudás? Valószínűleg több dolog is közrejátszik, az azonban biztos, hogy pontatlan tudásra a legkönnyebb szert tenni.

Ha kíváncsi vagy, te elég tájékozott vagy-e, és mindazt, amit tudsz, jól tudod-e, most itt a lehetőséged tesztelni. Íme, négy egyszerűnek tűnő, de annál fogósabb kérdés - a bálnáktól az egyenlőségjelig.

Melyik a leghangosabb lény az óceánban?

A válasz egyszerűnek tűnik, ám, ha valamelyik bálnafajra tippelsz, például az óceán legnagyobb élőlényére, a kék bálnára, akkor tévedsz. A leghangosabb lénynek ugyanis a garnélarákok számítanak, ezek ugyanis hihetetlen zajt képesek csapni a víz alatt. Egyedül a garnélarétegek természetes zaja képes például arra, hogy minden mást elfedjen a tengeralattjárók hanglokátorában, és fejhallgatójukon keresztül megsüketítse a kezelőiket. Ha a réteg alatt helyezkednek el, a réteg fölötti hangokból semmit sem hallanak, és ez fordítva is igaz. Alulról csak úgy hallhatják a fölötte terjedő hangokat, ha antennát juttatnak a réteg fölé.

A nagy tömegben összegyűlő garnélák 246 decibeles, fülsiketítő zajt bocsátanak ki. Csak a pontosság kedvéért: a hang ötször gyorsabban terjed a vízben, mint a levegőben. A 246 decibel a levegőben 160 decibelnek felel meg, ami lényegesen meghaladja a sugárhajtású repülőgépek felszálláskor kibocsátott zajszintjét. A zajt garnélák trilliói keltik, melyek egyszerre csattogtatják egyetlen, túlméretezett ollójukat.

Honnan származik a luffa?

Téved az, aki azt hiszi, a tengeri uborkaként is - bár egyáltalán nem helyesen - emlegetett luffa a vízben nő. Egyáltalán nem a tengerből származik: a luffa fán nő, a tökfélékhez tartozik, és egész Ázsiában nagyon ízletes élelmiszernek tartják.

A hengeres szivacstök, latin nevén Luffa aegyptiaca, elburjánzó, gyorsan növő, egynyári kúszónövény, szép sárga virágokat hoz, furcsa alakú termést érlel, mely zölden ehető, teljesen kifejlődve pedig másra használható. Kilenc méteresre is megnőhet, és befon mindent, ami csak az útjába kerül. Valószínűleg a trópusi Afrikában és Ázsiában őshonos. Egész Ázsiában ültetik, az Egyesült Államokban pedig azért termesztik, hogy Japánba exportálhassák.

A 7,5-15 centiméter hosszú, zöld termés egészben vagy szeletelve kisüthető, illetve gyalulva levesekbe, omlettbe keverhető. Ha a termést addig hagyják a növényen, amíg barnára érik, és a szára megsárgul, akkor a luffát meghámozzák, és hátmosóként, bőrradírként vagy edénysúrolóként használják.

Honnan származik a pulyka?

Annak ellenére, hogy Észak-Amerikában őshonos, a zarándok atyák Angliából vitték magukkal az asztalukat gazdagító, háziasított pulykát. A pulyka 1520 körül került először Európába. Elsőként Spanyolországba szállították eredeti hazájából, Mexikóból, aztán török kereskedők árulták az egész kontinensen. Angliában ezért török tyúknak is nevezték. Hamarosan a gazdagok kedvenc étele lett. Angliában 1585-ben a pulyka már a karácsonyi hagyományok szerves részét képezte. Norfolki gazdák kezdték tenyészteni a vad madárfaj engedelmesebb, húsosabb mellű változatát. A norfolki fehér és a fehér hollandi egyaránt angol fajta, mely Amerikában is elterjedt.

Honnan származik az egyenlőségjel?

A matematikának ezt az alapvető jelét nem a görögök, a babiloniak vagy az arabok találták ki, hanem egy tengerparti kisvárosban, a dél-walesi Tenbyben keletkezett. Ott született 1510-ben Robert Recorde csillagász és matematikus.

A csodagyerek Recorde királyi fizikusként hívta fel magára VI. Edward és Mária királynő figyelmét. Később a Királyi Pénzverde ellenőre lett. Termékeny szerzőként sok könyvet írt, például népszerű matematika-tankönyvek egész sorát. Legismertebb munkájában nemcsak az algebra tudományába vezette be az angol olvasókat, hanem bemutatta nekik az egyenlőségjelet is. Recorde azért alkalmazta a két párhuzamos vonalat, mert nincs két olyan dolog, mely ennél egyenlőbb volna.

Annak ellenére, hogy Recorde milyen ügyesen bánt a számokkal, pénzügyeit tekintve kevésbé volt sikeres. Helytelen politikai döntést hozott, és a rossz oldalra állt Pembroke grófjával szemben, aki akkor csillagászati összegnek számító 1000 fontnyi tartozást követelt tőle. Ez tönkretette Recorde-ot, és 48 éves korában a southwarki adósok börtönében halt meg.

Cikkünk megírásában John Lloyd és John Mitchinson Tévhitek a nagyvilágról című könyve segített.

• tudomány
• intelligencia
• érdekességek a világból
• Terasz