Tényleg brutálisan emelkedtek a fizetések? Íme, a részletes adatok

Előző héten számoltunk be arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint brutálisan, a háromgyerekesek esetében közel 20%-kal nőttek a reálbérek. Olvasóink körében a statisztika finoman szólva is kicsapta a biztosítékot. Pedig a béremelkedés valós, bár az is tény, hogy a 17,2%-os reálbér-növekedés csupán az alkalmazottak 5,3%-ra vonatkozik.

Mivel 2011 első felében 2 millió 678 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, így közel 20%-os reálbér-emelkedést mintegy 150 ezer fő könyvelhetett el.

Ha nem is ekkora, de meglehetősen magas reálkereset-emelkedés jelentkezett a kétgyermekes dolgozóknál, a reálbér esetükben 9,3%-kal emelkedett. A KSH szerint a dolgozók 17,7%-a alkotja ezt a csoportot, vagyis közel félmillió munkavállaló, egészen pontosan 474 ezer fő.

Az egygyermekesek ennél alacsonyabb reálbér-emelkedést könyvelhettek el, esetükben a növekedés 3,9%-os. Egy gyermeke a munkavállalók 28%-ának van, azaz mintegy 750 ezer embernek emelkedett ennyivel a reálbére.

A legalacsonyabb emelkedést a gyermektelenek kapták, esetükben 0,6%-os az eltérés az előző évi adatokhoz képest. Ők a legnagyobb csoport, a dolgozók 49%-a tartozik közéjük, vagyis 1,312 millió fő.

Nincsenek szektorokra vonatkozó adatok

Többen sérelmezték kommentelőink között, hogy a statisztika torzít, hiszen átlagkeresetet ír, holott szektoronként biztosan más a helyzet. A Központi Statisztikai Hivatal kérdésünkre, hogy készült-e statisztika a családi adókedvezmény szektoronkénti hatásáról, közölte: nem, és nem is lesz ilyen, mert annyira bonyolult lenne az elkészítése, hogy nem lehet összehozni.

Ha a családi adókedvezmény hatásait szektoronként nem is vizsgálja a KSH, a nettó kereseteket illetően készít statisztikát a hivatal.

Az adatok szerint az év első hét hónapjában főként a fizikai dolgozóknál csökkent a nettó bér, a legnagyobb csökkenést az oktatásban dolgozó fizikai munkások könyvelhették el, nettó bérük 9,8%-kal volt alacsonyabb, mint tavaly.

Második helyre a művészet, szórakoztatás, szabadidő fizikai dolgozói kerültek, esetükben a nettó bércsökkenés 6,9%. A harmadik helyre a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység fizikai dolgozói kerültek, nettó bérük 5,3%-al csökkent. Ugyanennyivel csökkent az oktatásban területén munkát vállaló szellemi dolgozók nettó keresete.

Az oktatás területén durva csökkenés volt

A statisztikából kiderül, 4,9%-os volt a csökkenés a humán-egészségügyi, szociális ellátás szellemi dolgozóinál, 2,8%-os a vendéglátásban elhelyezkedő fizikai dolgozóknál, 2%-os a vegyi anyag, termék gyártásával foglalkozó fizikai dolgozóknál, 1,4 %-os az információ és kommunikáció szektor fizikai dolgozóinál, 0,9%-os az egyéb szolgáltatás fizikai dolgozóinál, 0,5 %-os a vendéglátásban elhelyezkedő szellemi dolgozóknál, 0,4%-os az építőipar fizikai dolgozóinál, továbbá az erdőgazdálkodás szellemi dolgozóinál, 0,3 %-os a fafeldolgozással, papírtermék gyártásával foglalkozó fizikai dolgozóknál, 0,1%-os a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás szellemi dolgozóinál. A részletes táblázatot ezen a linken tekintheted meg.

A csökkenés mellett viszont nőttek a nettó keresetek a mezőgazdaságban - 2,7%-kal -, a feldolgozóiparban - 7,6%-kal -, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szektorban - 12,6% -, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés szektorban - 4,7% -, a kereskedelemben - 8% -, a szállításban - 4,2% -, az információ és kommunikáció szektorban - 15,8% - és a pénzügyi szektorban is -19,1%.

• fizetés
• pénzügy
• Terasz