Szinte emberi magatartást figyeltek meg egyes állatfajoknál betegség idején
Sok állatfaj ösztöneire hallgatva gyakorolja a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük.
- Minden eddiginél fontosabb most a vérplazmaadók szerepe - csatlakozz! (x)
- Túl a virágon: 5 egyedi ajándékötlet anyák napjára! (x)
- Hatékony ápolás a természettel összhangban (x)
- Tudod, hol vásárol Lékai-Kiss Ramóna? (x)
- Védjük meg kedvenceinket! (x)
- Eljött a kert- és teraszszépítés ideje! (x)
- Szédülés idős korban: ártalmatlannak tűnik, de komoly következménye lehet! (x)
- Újra divatos a vastag nyaklánc: nem lesz giccses a feltűnő fuksz, ha így viseled »
- Kipróbáltuk a legegyszerűbb bőrszépítő kombót: így a leghatásosabb a hialuronsavas hidratálás »
- Sosem mondanád meg, miből készültek ezek a menő táskák: Karl Lagerfeld kedvenc darabját gondolta újra a csodaszép modell »
- Kvíz: melyik folyó mellett van Makó? 10 kérdés Magyarország földrajzáról
- Emilio felesége bombázó modellé fogyott: Tináról dögös fotók készültek
- Gregor Bernadett levágatta hosszú haját: a rövidebb frizurát imádják a rajongói
- Valódi női testek este, vetkőzés után
- Heti horoszkóp április 19-től 25-ig: a Halak örömhírt, a Kos ezernyi bókot kap
Az állatok maguktól, ösztöneikre hallgatva gyakorolják a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük - olvasható a Science tudományos magazin friss számában megjelent tanulmányban. A hangyák, a vérszopó denevérek vagy a mandrill nevű majomfaj már jóval azelőtt mutatott ilyen viselkedést, hogy az ember a világjárvány miatt rákényszerült volna. Csak néhányat mutatott be a távolságtartást végző fajok közül friss tanulmányában egy amerikai kutatócsoport.
- Ösztönösen otthon maradunk, és csökkentjük a másokkal való kapcsolatokat, amikor betegek vagyunk. Ezt látjuk számos állatfajnál, de az ember gyakran elnyomja magában az ösztönt, amiért nagy árat fizet maga és a közössége is, mivel nyomás van rajta, hogy tovább dolgozzon és iskolába járjon - mondta el az eurekalert.org-nak Dana Hawley, a Virginiai Egyetem Természettudományi Karának biológusa, a kutatás vezetője.
Így zajlott a kutatás
Azért választották a tanulmányhoz a vérszopó denevéreket, mert ezt a fajt már alaposan kutatta a tudomány, ismert, hogy - szemben a gyümölcs- vagy rovarevő denevérekkel - erős társas kötelékben élnek, megosztják az élelmet, és tisztogatják egymás bundáját. A kutatók egy baktérium sejtfajának egy darabkáját injekciózták a denevérekbe. Ez nem ártott az állatoknak, de kiváltotta az immunválaszt és a betegség alatti viselkedést, így az aktivitásuk csökkenését vagy a mások bundájának ritkább tisztogatását.
- A passzív közösségi távolságtartás a vérszívó denevéreknél a betegség alatti viselkedés mellékterméke: a beteg állat letargikus lehet, így az energiáit az immunválaszra fordíthatja. Láttuk, hogy ez az enerváltság csökkenti az állatok közötti interakciót, a kurkászást is - magyarázta Sebastian Stockmaier, a kutatás egyik résztvevője.
A mandrillok a tisztaság és a társas kötődések ápolása miatt szintén kurkásszák egymást. Az ő közösségi távolságtartásukban azonban stratégia figyelhető meg: mivel a kurkászás fontos a közösségbeli helyzetük megtartásához, elkerülik a csoport beteg tagját, azonban alkalmanként mégis kockáztatják a fertőzést, ha közeli rokonról van szó, az ő bundáját kitisztítják.
Ezzel szemben a hangyák sok faja aktív közösségi távolságtartást gyakorol: a beteg egyed feláldozza magát a boly érdekében, elhagyja a csoportot. Más esetekben az egészségesek térnek ki a beteg állat útjából, mintegy kizárva azt, hogy meg ne fertőzzék a csoport többi tagját.
Fotók: Getty Images
Irtó cuki dolgot vettek észre az állatokon a járványhelyzetben
Sok helyen megfigyelték, hogy, még ha nem is tudatosan, de mintha az állatok is arra törekednének, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsék az érintkezések számát. Nagyon cuki képek is készültek.
