Szinte emberi magatartást figyeltek meg egyes állatfajoknál betegség idején
Sok állatfaj ösztöneire hallgatva gyakorolja a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük.
- Idén visszatér az egyik legnépszerűbb hazai gyereknapi program (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- 5 tipp, hogy a megfelelő laptopot válaszd az utazáshoz (x)
- Huawei szupereszköz: az iroda parancsnoki hídja (x)
- A természet ihletet ad (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Mikor van az aranylakodalom, és mi van előtte, utána? – A legfontosabb évfordulók nevei, amik már feledésbe merültek »
- Könnyű hidratáló arckrémek szomjas, vízhiányos bőrre: árakkal és lelőhelyekkel »
- Eva Longoria csodás narancssárga szettjein ámulunk: megjelenésével vidám színfoltja a cannes-i forgatagnak »
- Mi Portugália fővárosa? 10 kvízkérdés Európa országairól, amit illik tudni
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- Az erős szexuális vonzalom 7 legfőbb jele - Már az ismerkedés során észreveheted őket
- Hevesi Tamás és Hevesi Kriszta balatoni nyaralója: a kétemeletes ház kívül-belül mesebeli
Az állatok maguktól, ösztöneikre hallgatva gyakorolják a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük - olvasható a Science tudományos magazin friss számában megjelent tanulmányban. A hangyák, a vérszopó denevérek vagy a mandrill nevű majomfaj már jóval azelőtt mutatott ilyen viselkedést, hogy az ember a világjárvány miatt rákényszerült volna. Csak néhányat mutatott be a távolságtartást végző fajok közül friss tanulmányában egy amerikai kutatócsoport.
- Ösztönösen otthon maradunk, és csökkentjük a másokkal való kapcsolatokat, amikor betegek vagyunk. Ezt látjuk számos állatfajnál, de az ember gyakran elnyomja magában az ösztönt, amiért nagy árat fizet maga és a közössége is, mivel nyomás van rajta, hogy tovább dolgozzon és iskolába járjon - mondta el az eurekalert.org-nak Dana Hawley, a Virginiai Egyetem Természettudományi Karának biológusa, a kutatás vezetője.
Így zajlott a kutatás
Azért választották a tanulmányhoz a vérszopó denevéreket, mert ezt a fajt már alaposan kutatta a tudomány, ismert, hogy - szemben a gyümölcs- vagy rovarevő denevérekkel - erős társas kötelékben élnek, megosztják az élelmet, és tisztogatják egymás bundáját. A kutatók egy baktérium sejtfajának egy darabkáját injekciózták a denevérekbe. Ez nem ártott az állatoknak, de kiváltotta az immunválaszt és a betegség alatti viselkedést, így az aktivitásuk csökkenését vagy a mások bundájának ritkább tisztogatását.
- A passzív közösségi távolságtartás a vérszívó denevéreknél a betegség alatti viselkedés mellékterméke: a beteg állat letargikus lehet, így az energiáit az immunválaszra fordíthatja. Láttuk, hogy ez az enerváltság csökkenti az állatok közötti interakciót, a kurkászást is - magyarázta Sebastian Stockmaier, a kutatás egyik résztvevője.
A mandrillok a tisztaság és a társas kötődések ápolása miatt szintén kurkásszák egymást. Az ő közösségi távolságtartásukban azonban stratégia figyelhető meg: mivel a kurkászás fontos a közösségbeli helyzetük megtartásához, elkerülik a csoport beteg tagját, azonban alkalmanként mégis kockáztatják a fertőzést, ha közeli rokonról van szó, az ő bundáját kitisztítják.
Ezzel szemben a hangyák sok faja aktív közösségi távolságtartást gyakorol: a beteg egyed feláldozza magát a boly érdekében, elhagyja a csoportot. Más esetekben az egészségesek térnek ki a beteg állat útjából, mintegy kizárva azt, hogy meg ne fertőzzék a csoport többi tagját.
Fotók: Getty Images
Irtó cuki dolgot vettek észre az állatokon a járványhelyzetben
Sok helyen megfigyelték, hogy, még ha nem is tudatosan, de mintha az állatok is arra törekednének, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsék az érintkezések számát. Nagyon cuki képek is készültek.
