Valóban buta a gyereked?

A leggyakoribb tanulási nehézségek

Nem olvas túl jól a gyermeked, és a mateknál is akadnak problémák? Nem biztos, hogy az eszével van gond...

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Mostanság a gyermekkorban jelentkező tanulási nehézségeket - a korszerűbb orvosi diagnosztikának, a pedagógiai ismeretek bővülésének, valamint a szülők tájékozottságnak is köszönhetően - egyre gyakrabban ismerik fel időben.

Mindez azért nagyon fontos, mert az elhanyagolt olvasási, írási, számolási zavarok kihatással vannak az érintett gyermek személyiségfejlődésére, sőt későbbi életére, felnőttkorára is.

Elsősorban a fiúk érintettek

A tanulási nehézségek a kisiskolás korosztály 4-6%-át, azon belül is túlnyomórészt a fiúkat érintik. Egyik csoportjába tartoznak azok a zavarok, melyeknek valamilyen hirtelen kiváltó oka van, például a család felbomlása vagy súlyos betegség. Ezek egyértelműen pszichés eredetűek.
A másik kategóriába a beiskolázás kezdetétől fennálló problémák sorolhatók, amelyeknél nagy valószínűséggel az agy biológiai érésében valamifajta gát, funkciózavar következett be, aminek következtében a két agyfélteke közötti kommunikáció egyensúlya megbomlik, nehézkessé válik.

Nem az idegrendszer a felelős

Az iskolakezdéssel egyidejűleg jelentkező tanulási nehézségek mögött dr. Hollósy Andrea gyermekneurológus és pszichoterapeuta szerint nem kizárólag az agyban fellépő biológiai rendellenességek állnak. Tény, hogy a két agyfélteke közötti megfelelő kommunikáció elengedhetetlen a tanuláshoz, ám a gyerek fejlődését meghatározó környezeti ártalmak is jelentős szerepet játszanak a zavarok kialakulásában.
Egy mai gyereknek, aki születésétől kezdve televízión, videón, interneten kapja a kész információkat, a hagyományostól eltérőek az olvasási, írási, számolási szokásai. Agyának felfogóképessége más működtetést igényel, és megjegyző, megőrző memóriáját másképp használja. Hollósy Andrea szerint nagyon fontos lenne például, hogy a szülő úgy határozza meg a gyerek szokásait, hogy abba a tévénézésen kívül beleférjen az esti meseolvasás is egy tartalmilag, formailag szép könyvből.

Tudtad?
A személyes foglalkozásba az is beletartozik, hogy alkalomadtán az anyuka vagy az apuka próbálja visszameséltetni az olvasott történetet a gyermekkel, akit így a megértésre sarkall.

Mikortól kóros a hibázás?

Mindenkivel előfordul, hogy helytelenül olvas vagy ír valamit, illetve hibásan számol. Hogy mikortól beszélünk tanulási zavarról? Hollósy Andrea szerint a probléma az iskolai teljesítmény mércéjével definiálható. Az osztályozás segítségével lehet megállapítani, hogy a kívánt elvárástól elmarad-e a gyerek vagy sem. Mostanában egyre divatosabbá váló gyakorlat, hogy a diákot - annak érdekében, hogy pszichésen jól érezze magát - nem értékelik. Ám ennek hátulütője lehet, hogy nehezebb felismerni azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a mérhető iskolai teljesítményen keresztül könnyen megnyilvánulnak.
A zavar foka az elmaradás mértékétől függ, ami sok esetben már az óvodai felmérések alkalmával, a beiskolázás előtt kiderül. Ezeket az óvónő vagy a pszichológus végzi. A felméréshez standard teljesítményteszteket használnak a szakemberek, de a probléma pontos diagnosztizálásához komplex orvosi vizsgálat is szükséges, melynek során a terhesség, a szülés és a korai mozgás- és beszédfejlődés körülményei elemzés alá kerülnek, és feltérképezik az esetleges társuló magatartás- és érzékszervi zavarokat is.

A leggyakoribb tanulási nehézségek

A diszlexia az olvasás zavarát jelenti, a gyerek ugyanis hiányosan ismeri fel a betűket és a szavakat. Gyakran társul beszédfejlődési, valamint írás- és számolászavarral, úgymint beszédben a hangok kihagyása vagy torzítása.
A diszgráfia ezzel ellentétben az írás, valamint a helyesírási készség és a szavak betűzésének zavarát jelenti. Ezeknél a gyerekeknél kifejezetten hátrányos, ha az angol nyelvterületről átvett szóképolvasási módszerrel tanulnak, mert ha nem tudnak szótagolni, helyesen írni sem képesek megtanulni.
A számolási zavarokat a diszkalkulia jelenti. Általában az írási és olvasási zavarhoz társulva jelentkezik, de bizonyos esetekben izoláltan is előfordulhat.

Szorongás és depresszió - a következmények

Hollósy Andrea szerint régebben is akadtak problémák az olvasással, írással, számolással, de ezek a nehézségek nem váltak publikussá. Az érintett igyekezett eltitkolni hiányosságát, és próbált elhatárolódni a számára kínos területektől. Otthon nem vett elő könyvet, nem írt levelet, és nem ment eladónak, pénztárosnak, mert ott számolni kell.
A nagyobb probléma az, hogy azok az emberek, akiknek a tanulási zavarait nem kezelik, gyakran válnak szorongóvá, társaságban kisebbségi érzésük van, szociális fóbia jellemzi őket. Ez azt jelenti, hogy nem szívesen mennek emberek közé, valamint hajlamosabbak a depresszióra.

Jó, ha tudod!
A tanulási problémák olyan mértékű nehézséget jelenthetnek a tanulási folyamatban, hogy az kihat a személyiségfejlődésre. Enyhébb esetekben előfordul, hogy az illető felnőttkorában eljut a diploma megszerzéséig is, de az az átlagemberéhez képest sokszoros energiabefektetést igényel. Sokan felnőttkorban is küzdenek a funkcionális analfabetizmussal, így csak többszöri elolvasás után, vagy néha akkor sem tudják értelmezni és visszaadni az olvasott szöveg tartalmát.

Időben kell kezelni!

A tanulási zavarok nem múlnak el maguktól, kezelésükhöz szakember segítsége szükséges. A korai szakaszban felismert nehézségek - főleg a diszgráfia - jól kezelhetőek, de ha átsiklanak felettük, úgy már gyerekkorban figyelmetlenségbe, szétszórtságba, rendetlenségbe, agresszivitásba, nemtörődömségbe torkollhatnak, és ezt az állapotot már nehezebb korrigálni.

A gyógyítás komplex pszichoterápiás, gyógypedagógiai, mozgásterápiás, kineziológiai, logopédiai módszerekkel történik, valamint létezik "kémiai gyógymód" is, amely a két agyfélteke együttműködésének javításával tovább növeli a gyógypedagógiai foglalkozás hatékonyságát.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A javulás mértéke - a segítséget nyújtó szakemberen túl - függ a zavar mértékétől, a gyermek környezetétől, szociális körülményeitől és attól, hogy időben felismerik-e a problémát, és hogy a szülők egyáltalán hajlandóak-e azzal foglalkozni.

Ha kíváncsi vagy, milyen nehézségekkel kell általában szembenézniük a gyermekekkel, érdekelnek a neveléssel és a gyermekek fejlődésével kapcsolatos témák, esetleg az egészséges életmódról és életvitelről olvasnál szívesen, akkor látogass el az InforMed oldalára!
Ezt is szeretjük