Nincs agya, mégis képes tanulni, emlékezni: a furcsa nyálkagomba a tudósokat is lenyűgözi

A nyálkagombák nevükkel ellentétben nem a gombák népes családját bővítik, hivatalosan amőbáknak számítanak. Ezek az egysejtűek elképesztő dolgokra képesek, ami magyarázatot adhat a fejlettebb lények tanulási mechanizmusának kialakulására is.

Se idegrendszerük, se agyuk nincsen. De nagyjából egy évtizede a tudósokat is megdöbbentette a tény, hogy láthatóan ennek ellenére a környezetükhöz nemcsak alkalmazkodni képesek, de tanulnak is belőle. 

A különös nyálkagombák

Egyszerű felépítésük miatt a nyálkagombákat könnyű tanulmányozni. A világon több mint 900 fajuk létezik, némelyek egyedül, egysejtű organizmusként élnek, csak élelemszerzés esetén tömörülnek össze, de a plasmodium fajtájú nyálkagombák ezresével alkotnak egy nagyobb sejtet. 

A mikroszkopikus élőlények általánosságban nem kedvelik a koffeint, a kinint, a sót vagy az erős napsugárzást, de megtanulhatják, hogyan szokják meg őket. 

- A hozzászoktatás klasszikus értelmezésében ezek a primitív egysejtű lények tanulnak, éppúgy, ahogy az állatok - magyarázta Chris Reid biológus. - Ugyan a nyálkagombáknak nincs idegrendszerük, és a tanulási folyamatuk egészen eltérő lehet az eddig ismertektől, az eredmény ugyanaz.

Tanulnak és tanítanak

A hozzászoktatás nem csak alkalmazkodást jelent, a tanulás legegyszerűbb formájának tekintik. Megmutatja, hogyan reagál egy organizmus, hogyha egy adott változás rendszeresen visszatér a környezetükbe. Ezt vagy figyelmen kívül hagyják, vagy észlelik, hogy nem káros számukra. Klasszikus példa, hogy mi sem érezzük állandóan, ha ruhát hordunk, pedig a bőrünkkel közvetlenül érintkezik. Ez akkor is megtörténik, amikor valamilyen kellemetlen illatot vagy háttérzajt észlelünk, amit, ha változatlan marad, szintén figyelmen kívül tudunk hagyni, megszokunk. Számunkra és más állatok számára a tanulásnak ezt a formáját az idegrendszer neuronhálózatai teszik lehetővé, amelyek érzékelik és feldolgozzák az ingereket. De hogyan zajlik a hozzászokás folyamata egysejtű organizmusokban, neuronok nélkül? 

Audrey Dussutour biológus 2015 óta foglalkozik nyálkagombákkal, kutatócsapatával az amőbákat különböző irritáló anyagokhoz szoktatták hozzá. Egy kísérlet során a nyálkagombáknak az egyik kedvenc ételüket, zabpelyhet készítettek elő, amit nem messze helyeztek el tőlük. Ahhoz, hogy elérjék az értékes táplálékforrásukat, koffeinnel vagy kininnel bevont zselatinon kellett áthaladniuk, amik ugyan nem ártalmasak számukra, de köztudottan kerülik azt. 

- Az első alkalommal 10 órán keresztül haladtak át a zselatinon, és láthatóan próbálkoztak nem hozzáérni - mondta Audrey Dussutour. - Két nappal később a nyálkagombák elkezdték figyelmen kívül hagyni a zavaró anyagot, és hat nap után már flottul átmentek, nem is reagáltak a felületre.

Azok az amőbák, amik ezt megtanulták, a későbbiekben sem reagáltak rájuk. De ha több időt, két napot kihagytak, megint óvakodtak az anyagoktól. Ez persze nem feltétlenül jelent tanulást. Éppen ezért kipróbálták, mi történik, ha már hozzászoktatott nyálkagombák mellé helyeznek közvetlenül olyanokat, akikkel még nem kísérleteztek. Az előbbiek megtanították az új érkezőknek is, hogy nem kell tartani ezektől az anyagoktól, így azok is mindennemű hezitálás nélkül mozogtak a zselatinokon. Egy alkalommal négyezer darabra vágták őket, és különbözőképpen egyesítették össze. Rájöttek, hogy elég egyetlen darab hozzászoktatott egysejtű ahhoz, hogy több ezer másik is hasonlóan reagáljon, gyakorlatilag megtanítja nekik, amit tud.

Ezenkívül rájöttek a kutatók, hogy a memória is létfontosságú számukra ahhoz, hogy megtalálják az élelemforrásaikat. Bebizonyították, hogy akár egyéves mesterséges pihentetésből felébresztve is emlékeztek különböző, már korábban elsajátított, bejáratott útvonalakra, legyen szó akár egy bonyolult labirintusról. Az elején feltérképezték az egész területet, majd idővel már csak a leggyorsabb irányvonalat használták, és ez így is maradt.

Ez azt jelenti, hogy létezik primitív kogníció az agy nélküli organizmusoknál. A nyálkagombák segíthetnek abban a tudósoknak, hogy a jövőben megértsék, az evolúció mely szakaszában fejlődhetett ki a tanulás képessége. 

8 élőlény, ami nem állat, de nem is növény

Az élővilág egyes élőlényei egyáltalán nem könnyítik meg a tudósok dolgát.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• gomba
• természet
• ezo
• tanulás
• tudomány
• videó
• amőba
• memória
• kutatások
• Terasz