Ez okozhatja majd a világvégét?

A 2012-es világvégejóslatok kapcsán már többször kijelentette a NASA, hogy nincs mitől tartanunk, hiszen sem a titokzatos Nibiru bolygó becsapódása, sem a mágneses pólusváltás nem okoz valós veszélyt a Földre nézve.

A lehetséges világvége-verziók között vannak azonban az űrben bekövetkezett katasztrófák is, ugyanis, ha egy csillag felrobban, és fekete lyukká alakul a Tejútrendszer hozzánk közel eső részén, akkor hatalmas mennyiségű halálos gamma- és kozmikus sugarak szabadulnak fel. Ezek a sugárzások pedig elérhetik akár a bolygónkat is.

Szupernóvaveszély

Az egyik legnépszerűbb elmélet, amelyet gyakran hangoztatnak a világvégével kapcsolatban, a végzetes szupernóva-robbanás.

Itt arról van szó, amikor egy Napnál nagyobb tömegű csillag felrobban, a robbanást kísérő fény pedig körülbelül még egy éven keresztül látható, és megközelíti egy galaxis teljes fényét - innen a szupernóva elnevezés, hiszen látszólag olyan, mintha egy új csillag keletkezett volna.

Ez a szupernóva-robbanás viszont óriási pusztítást lenne képes végezni, ha a közelben történne: a röntgen- és gammasugárzás károsítaná az ózonréteget, megnyitva az utat a káros ultraibolya sugárzás előtt.

Bizonyos hullámhosszokon mindössze 10%-os UV-növekedés is halálos lehet egyes organizmusokra, ilyenek az óceánfelszín közelében élő fitoplanktonok, melyek a földi oxigéntermelés és a tengeri tápláléklánc alapjai.

Mit mond a NASA?

Francis Reddy, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa nyilatkozatával igyekezett eloszlatni minden kételyt vagy félelmet a szupernóva robbanással kapcsolatban: szerinte ugyanis nincs egyetlen olyan esetleges fenyegetést jelentő csillag sem a Föld közelében, amely kárt tehetne bolygónkban, vagy akár el is pusztíthatná azt.

Ahhoz, hogy a Föld ózonrétege komoly sérülést szenvedjen el egy szupernóva-robbanás következtében, a robbanásnak 50 fényévnél kisebb távolságban kell bekövetkeznie, a legközelebbi ilyen csillag viszont ennél sokkal nagyobb távolságban helyezkedik el, így nagyon kicsi egy ehhez hasonló katasztrófa kockázata.

Végzetes gammakitörések

Van viszont egy másik világvége-forgatókönyv is, amely a gammakitöréseket állítja középpontba: a gammakitörések hatótávolsága szakértők szerint ugyanis már jóval fenyegetőbb, mint a szupernóva-robbanásoké, hiszen nem szükséges, hogy a közelben legyen - akár 10 ezer fényév távolságból is komoly károkat okozhat. Brian Thomas asztrofizikus, a Washburn Egyetem kutatója egyik tanulmányában azt állítja, hogy az egy-egy csillag pusztulásakor keletkező gammasugarak akár a Föld végét is jelenthetik.

Amikor egy nagy tömegű csillag összeomlik, a következmény lehet egy fekete lyuk kialakulása is. Jellemzően ilyenek az úgynevezett Wolf-Rayet csillagok, melyek hatalmas tömegük miatt igen rövid élettartamúak. Ha a körülmények adottak, és a csillag anyaga elkezd beáramlani az újonnan létrejött szingularitásba - ez egy végtelen görbület az asztrofizikai modellben -, nagy erejű sugarak lövellnek ki a felrobbanó csillag pólusaiból.

A kozmikus sugarak majdnem a fény sebességével száguldanak az űrben, a légkörbe hatolva pedig óriási mennyiségű energiát szabadítanak fel, amely szinte mindent elpusztíthat a Földön.

Így haltak ki a dinoszauruszok?

A professzor szerint a gammasugárzás során felszabaduló szubatomi részecskék jelentik a valós veszélyt, sőt, azt sem tartja kizártnak, hogy a Föld történetében előforduló megmagyarázhatatlan katasztrófák - például a dinoszauruszok kihalása - is a kozmikus katasztrófák számlájára írhatók.

Ezek az események azonban egyáltalán nem gyakoriak, átlagosan 15 millió évente következnek be, a legközelebb eső feljegyzett gammakitörés pedig tőlünk 1,3 milliárd fényévnyire zajlott le, ezért a szakértők nem tartják megalapozottnak az aggodalmat.

• tudomány
• csillagok
• világvége
• érdekességek a világból
• nasa
• Terasz