Ezért csókolták szájon egymást a kommunista politikusok – Jelkép a bizarr gesztus mögött
Július 6. a csók világnapja. Ebből az alkalomból emlékezünk az úgynevezett szocialista testvéri csókra.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A rendszerváltást megelőzően a kommunista országok vezetői között elterjedt szokás volt az úgynevezett „szocialista testvéri csók”. A ma már - és lényegében a maga idejében is - bizarrnak számító gesztus mögött a mindent átható szocialista ideológia állt.
Ezért csókolták szájon egymást a XX. századi kommunista politikusok
A szocialista testvéri csók (vagy elvtársi csók), melyet a kommunista országok vezető váltottak egymással nyilvános találkozók alkalmával nem romantikus vagy szexuális töltetű, sokkal inkább politikai ideológiai alapokon nyugvó szimbolikus gesztus volt.
Gyökerei az orosz, illetve a keleti ortodox keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, ahol a három arcra vagy akár a szájra adott csók előfordult ünnepi vagy testvéri üdvözlésként. A kommunista mozgalom ezt a gesztust vette át a szocialista országok között fennálló egység, összetartozás demonstrálásaként. Az elvtárási csók különösen a hidegháború idején terjedt el - a Szovjetunió és a keleti blokk országai között fennálló erős és megbonthatatlan szövegség bizonyítékaként.
Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker ikonikussá vált 1979-es csókja
Fotó: Régis BOSSU/Getty Images
A szocializmus leghíresebb csókja
Leonyid Iljics Brezsnyev a Szocialista Kommunista Párt (SZKP) főtitkára volt 1964-1982-ig. A közte és más szocialista országok vezetői közt elcsattanó elvtársi csókokról számos fotó maradt fenn, ám mind közül a leghíresebb kétségkívül az az 1979. október 7-én készült, melyen a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) államtanácsának elnökével, Erich Honeckerrel szerepelnek.
A képet Régis Bossu francia fotóriporter készítette, aki egy ügynökség megbízásából látogatott el Kelet-Berlinbe az NDK 30. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségre. Nem számított rá, hogy élete képét készíti el az unalmasnak ígérkező rendezvényen. Brezsnyev és Honecker forró elvtársi csókját a Paris Match francia hetilap rövidesen dupla oldalon közölte, majd csakhamar világhírűvé vált. A francia fotóriporter jól sikerült képe mára egy letűnt kor, illetve a szocializmus abszurditásának jelképévé vált.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Felkerült az East Side Gallery-re
A fotó alapján Dmitrij Vrubel orosz képzőművész a rendszerváltást követően a berlini fal megmaradt szakaszán nyitott East Side Gallery-re festette fel Brezsnyev és Honecker emlékezetes csókját. A kép azóta a galéria leghíresebb alkotásává vált, mely előtt sok turista előszeretettel fotózkodik.
A történethez hozzátartozik, hogy nem minden kommunista országban volt szokás a testvéri csók, és sok politikus igyekezett elkerülni azt. A lengyel Wojciech Jaruzelski tábornok például a rendszerváltás követően nyilatkozott úgy, hogy undorodott ettől a szokástól. Az 1980-as évektől kezdve a változó társadalmi normák és politikai protokollok, valamint a Szovjetunió gyengülése miatt az elvtársi testvéri csók fokozatosan visszaszorult.
A legismertebb csókjelenetek a művészetben: Brezsnyev és Honecker csókja örökre beírta magát a történelemkönyvekbe
Ikonikus alkotások és ikonikus csókok a művészetben.
ElolvasomKép: Getty Images
OLVASD EL EZT IS!
