Olyan, mintha Varsó teljes lakossága menekülni kényszerülne

Az amerikai szenátus külügyi bizottsága szeptember 4-én 10:7 arányban megszavazta a Szíria elleni katonai akciót.

A határozat alapján végül szerdán egy kompromisszumos megoldást találtak, ami szerint 60 napig korlátozottan engedélyezik az Egyesült Államoknak a Szíria elleni katonai akciót, ami bizonyos feltételekkel lehetséges, és csak egyszer hosszabbítható meg 30 nappal.

Kompromisszumos megoldás

A republikánus John McCain és a demokrata szenátor, Chris Coons kezdeményezésére a határozatba belekerült az a kitétel, hogy az amerikai politika célja a harctéri események menetének megváltoztatása, azért, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnököt rákényszerítse egy olyan megegyezéses megoldásra, amely lezárja a konfliktust, és utat nyit a demokratikus kormányzás felé.

A döntést várhatóan jövő héten hozza meg a teljes szenátus. A The Washington Post összesítése szerint a száztagú, demokrata többségű szövetségi szenátusban a katonai fellépés jelenleg 23 szenátor szavazatára számíthat, további 57 még nem döntötte el, hogyan kíván szavazni, 8 az elutasításra hajlik, 12 pedig határozottan nemmel fog szavazni.

A támadás szenátusi jóváhagyásához 60 voksra lesz majd szükség. A Szíria elleni fellépés azonban a lap szerint sokkal jobban áll a felsőházban, mint a republikánus többségű, 435 tagú képviselőházban, ahol helyi idő szerint szerda délutánig 259 törvényhozó szándékait sikerült feltérképezni. E számlálás szerint a képviselők közül 17-en eltökéltek, hogy megszavazzák a beavatkozást, 99-en bizonytalanok, 86-an az elutasításra hajlanak, 57-en pedig határozottan elvetik az Obama elnök által kért beavatkozás támogatását.

Háromszázezer áldozat

Augusztus közepén Damaszkusz egyik külvárosában mérgesgáz-támadást hajtottak végre, aminek 1300-nál is több halálos áldozata volt. Az összecsapások folytatódtak, így a szám a hét közepére elérte a 105 ezer civil áldozatot, katonákkal együtt pedig 300 ezerre is tehető a halottak száma.

A szíriai helyzet előzményeként augusztus 21-én az Al-Kaidához kötődő iszlamista lázadók kurd milíciákat támadtak Északkelet-Szíriában. Szíriában a 23 milliós népesség 10%-át alkotják kurdok. A szíriai rezsim már korábban megszűnt a térségben, mert Bassár el-Aszad elnök kormányhadserege kivonult az országrészből, és a tényleges ellenőrzést átengedte a kurd harcosoknak.

Ugyanaz a felelős

Az amerikai, brit és francia hírszerzés szerint az Aszad-rezsim felelős a vegyifegyver-támadások elkövetéséért - írta a The New York Times szeptember 4-i számában. A britek szerint az elmúlt másfél évben 14 vegyi támadást hajtottak végre Szíriában. Ehhez képest az amerikaiak kevesebbet tartanak számon, ugyanakkor a most augusztusi eset minimum 1429 emberéletet követelt, amiből 426 gyerek.

A franciák szerint pedig a vegyi támadást csak a Bassár el-Aszad szíriai elnök vagy az országban uralkodó alavita klán valamelyik tagja adhatta parancsba. A három nemzet sajtója egyetért viszont abban, hogy a harci célokra bevethető vegyi anyagok ellenőrzését a kormánycsapatok gyakorolják.

Felesleges mészárlás

A katolikus egyházfő, Ferenc pápa a szíriai konfliktus békés megoldását sürgette Putyinnak és a G20-as csoport csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójának résztvevőinek. A pápa üzenetében hangsúlyozta, hogy igazságosabb és szolidárisabb világot szeretne. Szerinte az erőszak nem vezet gazdasági fejlődéshez.

Az ENSZ adatai alapján a szíriai menekültek száma meghaladja a kétmillió főt, akik leginkább Jordániába, Törökországba, Libanonba vagy Irakba menekültek. Emiatt a humanitárius ügyekért felelős uniós biztos, Kristalina Georgieva szeptember 3-án kijelentette, hogy minél előbb megoldást kell találni a válságra, hangsúlyozva, hogy a milliós tömeg több mint fele kisgyerek. A helyzet drámaiságának szemléltetése céljából kiemelte, hogy a helyzet olyan, mintha Varsó teljes lakossága menekülni kényszerülne.

• konfliktus
• külföld
• franciaország
• amerikai egyesült államok
• oroszország
• barack obama
• háború
• vlagyimir putyin
• ferenc pápa
• Terasz