3 hátborzongató elmélet a világvégéről

Földünk kora mintegy 4,5 milliárd évre tehető, és a tudósok szerint éppen életútjának felén jár.

Mégis, már most egyre többen aggódnak bolygónk, illetve az emberiség sorsa miatt: a világvége-elméleteknek rengeteg változata született az elmúlt évtizedek során.

Ezek a tudományos vagy féltudományos magyarázatok legfeljebb csak a félelem felkeltésére alkalmasak, mert amíg be nem következik, addig senki sem tudja pontosan megmondani, hogyan ér véget a kék planéta története. Összeszedtük a legérdekesebb és leghihetőbb teóriákat.

Klímakatasztrófa végzetes következményekkel

A világvégével kapcsolatban napjaink egyik legtöbbet hangoztatott feltevése az, hogy a Föld időjárása és klímája viszonylag rövid időn belül rendkívüli változásokon megy keresztül, és ezek miatt a bolygó az emberi faj számára lakhatatlanná válik. A pusztító hurrikánok, földrengések és szökőárak ebből már most is ízelítőt adnak, néhányan viszont úgy gondolják, hogy felesleges aggódni, mert ezek a jelenségek a Föld történetében ciklikusan ismétlődnek, és egyszer majd ismét a nyugalom időszaka köszönt a bolygóra.

A tudósok szerint azonban nem árt óvatosnak lenni, mert az ember által okozott károk egy része, például a globális felmelegedés könnyen visszafordíthatatlan folyamattá válhat. A hatalmas forróság miatt elolvadhatnak a jégsapkák, az óceánokba, tengerekbe kerülő édesvíz pedig jelentősen csökkenti azok sókoncentrációját, ami a tengeráramlatok leállásához, végeredményben pedig klímakatasztrófához vezethet.

Árvizek, erdőtüzek tombolnak majd, a fagyos talaj felolvadása pedig földcsuszamlást, így egész városok pusztulását okozhatja. Az állandósuló aszályok miatt ritkul a növényzet, kevesebb élelemhez jutnak az emberek és állatok, az élőlények pedig - közöttük fajunk is - rövidtávon kihalhatnak emiatt.

Becsapódás az űrből

A lehetséges forgatókönyvek közül a legriasztóbb arról szól, hogy a földi életnek egy szempillantás alatt vet majd véget egy becsapódó meteor vagy kisbolygó. Volt már erre példa, hiszen 65 millió éve is ez okozta a dinoszauruszok kipusztulását, és a tudósok nemrég bukkantak rá annak a négyezer évvel ezelőtti gyilkos meteorzápornak a nyomaira, mely néhány fejlett közel-keleti civilizáció eltűnését okozta.

A kisbolygók, üstökösök, meteorok pályáját ma már elég jól ismerjük, ha azonban ezek valamelyike egyszer keresztezné a Föld pályáját, sok mindent nem tudnánk tenni ellene. Az ütközés atombombák millióinak robbanásával érne fel, az ég évekre elsötétülne a légkörbe repülő portól, és ez szó szerint megfojtana minden élőlényt a bolygón. A Nemezis-elmélet szerint az ilyen katasztrófák okozója az a nagyméretű égitest, mely 26-30 millió éves periódusidővel rendelkezik.

Rendszeresen felbukkan tehát a közelünkben, megzavarja az üstökösök mozgását, így fordulhat elő, hogy egyik-másik majd éppen felénk veszi az útját.

A Nagy Reccs elmélete

Ha a világegyetem az ősrobbanással jött létre, és azóta folyamatosan tágul, akkor előbb-utóbb ez a folyamat megfordul, és a zsugorodás vége a Nagy Reccs lesz.

Mai ismereteink szerint a világegyetem 13-14 milliárd éve alakult ki, mégpedig egy hihetetlenül apró és hihetetlenül sűrű pontból kirobbanva. Létrejöttek a bolygók, a csillagok és a galaxisok, a tágulás viszont azóta is tart, és talán megállíthatatlan. Ha nem, akkor a végtelenben megáll, ezt pedig az összehúzódás fázisa követi, melynek a végén ismét minden egyetlen pontba zuhan össze - ez lesz a Nagy Reccs.

Mivel a fény csak évmilliárdok alatt képes átszelni a világegyetemet, a zsugorodásról csak akkor értesülünk majd, amikor az már régen elkezdődött. Az optimisták szerint a Nagy Reccset megint a Nagy Bumm követi majd, és ez így megy egészen a világ végezetéig - már, ha lesz ilyen egyáltalán.

• föld
• csillagok
• katasztrófa
• világvége
• világűr
• terasz
• Szilveszter