Milyen színű volt eredetileg a szfinx? Háromféle festék maradványát találták rajta

Ha olyan tájak listáját szeretnénk felállítani, melyek megfejtésre váró rejtélyek sokaságával adják fel a leckét a világ minden részéről érkező archeológusoknak, Egyiptom biztosan az élmezőnyben lenne. Bár már sokat tudni az ősi egyiptomi kultúráról, a mai napig felmerülnek megfejthetetlen talányok.

A gízai Nagy piramis szomszédságában tekintélyesen magasló szfinx sem nyitott könyv egyelőre a tudomány számára, de számos érdekesség kiderült már róla, így például az is, hogy eredetileg milyen színű volt: tévedés ugyanis, hogy Egyiptom emberfejű, oroszlántestű büszkesége kezdetben is homokszínű lett volna.

Milyen színű volt a szfinx?

A szfinx felületét megvizsgálva a régészek többféle festék maradványait fedezték fel. Ez alapján a szfinx eredetileg háromszínű volt:  vörös, kék és sárga színek kombinációja. A régészek feljegyzései alapján grafika is készült, mely bemutatja, milyen lehetett kezdetben a gigantikus szobor.

Az ókori Egyiptomban a színszimbolika fontos kifejezőeszköz volt, ami a szfinx vizsgálatok szerinti színezésében is tetten érhető. Nem véletlen, hogy e színeket válogatták az egykori megalkotók. A vörös szín az élet, a tűz, a győzelem és a harcra készség szimbóluma, a kék az ég, a víz, a túlvilág, a teremtés és újjászületés színe, a sárga pedig a romolhatatlanság, a lerombolhatatlanság és az örökkévalóság jelképe volt kultúrájukban.

A képet nézve nemcsak a szín az, ami szembetűnő a szfinx mai állapotához képest. A szfinxnek, amint azt a képen is ábrázolták, valaha álláról lecsüngő szakálla is volt, mely azonban az erózió miatt levált, és az 1800-as évek közepén múzeumokba került. Dobrev, a régész, aki a szakállat tanulmányozta, állítja, az egy utólag felrakott elem volt a szfinxen, mivel a leválásnak máskülönben az állat is roncsolnia kellett volna.

További érdekesség, hogy a mai napig nem tudják biztosan a régészek, pontosan mikor emeltették a szfinxet, ezáltal pedig az is ködös, konkrétan melyik fáraó adta ki az építés parancsát. A jelenleg elfogadott elmélet szerint a szfinxet Khafré fáraó építtette i. e. 2500 táján.

Végül egy meglepő állítás: a szfinx voltaképpen nem is szfinx! Nem véletlen kérdőjelezhető meg mibenléte, hiszen a lény az egyiptomi és mezopotámiai mitológiától befolyásolt görög mitológia képe szerint oroszlántestű, női fejű, de szárnyas lény.

Feminin vonásokat ugyan felfedeztek az egyiptomi szfinx arcán - mérési eredmények szerint egy átlagos felső-egyitomi nőével megegyezőek arcarányai -, de ennek nincsen szárnya, tehát megkérdőjelezhető, hogy valóban szfinx-e. Lehet, hogy szántak rá, de nem készült el? Ezt valószínűleg már soha nem fogjuk megtudni.

• szfinx
• egyiptom
• Terasz