1700 éve halott Szent Januáriusz, de a vére még mindig folyékony: a mai napig jósolnak belőle

Az olaszok San Gennarója, azaz Szent Januáriusz kétségkívül azon szentek közé tartozik, akinek az életéről rendkívül keveset tudhatunk, és azt sem korabeli, hanem halálát követően íródott feljegyzésekből. Az első szöveg, ami említi, egy 432-ben született levél.

Bármennyire is kevéssé ismerni a katolikus és keleti ortodox mártír szent sorsát, mégis jelentős és különleges vallási alakról van szó, ami részint a hozzá tartozó rendkívül különleges ereklyének is köszönhető: egy fémfoglalatba helyezett üvegcséről van szó, melyben a vére a halála óta eltelt mintegy 1700 év dacára minden esztendőben háromszor folyékonnyá változik. Az eseményt nagyszabású mise keretében a híveknek is megmutatják.

Mit tudunk Szent Januáriuszról?

Szent Januáriusz Nápoly védőszentje. Születési ideje nem pontosan ismert, feltételezések szerint a 3. században jöhetett a világra Beneventóban, Campaniában vagy Nápolyban, és körülbelül 305-ben halhatott mártírhalált Campaniában.

A róla fennmaradt szövegek szerint gazdag patrícius család sarja lehetett. 15 évesen településének a papja lett, 20 éves korában pedig már Nápoly püspökévé választották meg. Dioklecián császársága alatt üldözött keresztényeket bújtatott, ami az életébe került. Egy alkalommal megtudta, hogy elfogták az egyik társát, Sossus diakónust, ezért a börtönhöz ment Festus diakónussal és Desideriussal, a lektorával. Szerencsétlenségükre elfogták őket, és Procolusszal, Eutüchésszel és Acutiusszal együtt kivégezték. Szent Januáriusz vértanúságának történetét az 1180-ban született bolognai kódex jegyzi.

Vérét ma is őrzik

Szent Januáriusz legendája szerint akkor, amikor hatodmagával lefejezték, egy nápolyi asszony, Euzébia felfogott valamennyit a véréből, és hazavitte, néhány év elteltével pedig a nápolyi egyháznak ajándékozta.

1389-et írtak, amikor az első vércsodát feljegyezték: a szent alvadt vére egy nap ismét folyékonnyá vált. Attól fogva kezdetben évente egy, később két, mára már három alkalommal is tapasztalható a jelenség. A vér egy pillanat erejéig, órákra, de akár napokra is folyékony marad.

Minden évben a május első vasárnapját megelőző szombaton, szeptember 19-én és december 16-án kíváncsi tömegek járulnak az esemény alkalmából tartott misére, hogy saját szemükkel láthassák az érdekes halmazállapot-változást.

A hívők számára a háromszori esemény igazán különleges, hiszen egy szent ereklyéjének a csodájáról van szó, ám nem csak ezért várják alkalomról alkalomra kíváncsian. A vér átváltozása egyfajta jóslatként is működik: amennyiben megtörténik, az pozitív jel, ám ha nem, akkor azt rossz ómenként értelmezik.

A következő videón megnézheted a csodát: 2021. szeptember 19-én ismét folyékonnyá vált a szent vére.

A jelenség iránt természetesen a tudomány is érdeklődést mutat, de a katolikus egyház megvédi az ereklyét a vizsgálódástól. Szakvélemény természetesen már látatlanban is készült, eszerint valójában nem vér, hanem hidratált vas-oxid van az üvegcsében. Ha ez az anyag sokáig mozdulatlanul áll, akkor viszkozitása megnő. Ekkor folyékony lesz. A mozdítás hatására ugyanakkor ismét csökken a viszkozitás, így az anyag visszaszilárdul.

Mint a történelem folyamán oly sokszor, az egyházi és tudományos elgondolások ez esetben is vetekednek. Az lehet a leghelyesebb, ha mindenki eldönti magában, hogy melyik lehetséges magyarázatot pártolja, és tiszteletben tartja a másik oldal véleményét is.

Jeanne d’Arc hallucinálhatott?

Gyerekkorától látomásai voltak, és későbbi fogságba esését is megjósolták neki a szentek. A kutatók reális magyarázatot próbáltak találni, hogyan hallhatta őket.

• szent
• vallás
• csoda
• érdekesség
• látványos
• Terasz