Szörnyű katasztrófát titkolt el Oroszország a világ elől: rosszabb volt, mint Csernobil

Egészen a közelmúltig titkolt Oroszország egy 1956-ban történt nukleáris katasztrófát, amelyet Kazahsztánban hajtottak végre. Az atomrobbantás az ország északi részén található Szemipalatyinszkben történt, az ott kialakított kísérleti telepen. A sugárszennyezés elborította a 170 kilométerre fekvő Ust-Kamenogorsk városát. 

Szemipalatyinszk volt az akkori Szovjetunió első és egyik legnagyobb nukleáris fegyvereket tesztelő bázisa. Az újonnan felfedezett titkos katonai jelentésben az is olvasható, hogy az atomrobbantások négyszer erősebb nukleáris fertőzést eredményeztek, mint amit Csernobil után elszenvedett a lakosság.

El tudták tussolni a kísérleteket

1949 és 1989 között 456 nukleáris tesztet hajtott végre a területen. Csak az 1956-os robbantás után 638 ember került kórházba, és több mint százezer gyermek születési rendellenességgel jött a világra. Az eddig eltitkolt kormányjelentés a kazah nukleáris kísérletek pusztító hatásáról számol be a hidegháború időszakából. A Moszkvai Biofizikai Intézet kutatói hozták nyilvánosságra azt a dokumentumot, amely bemutatja a szemipalatyinszki kísérleti állomás tesztjei által okozott károkat.

Egészségügyi és környezeti pusztító hatása is volt

1956 augusztusában Szemipalatyinszkben, mai nevén Semey-ben az óriási kísérleti atomrobbanás utáni radioaktív csapadék beszennyezte a környező településeket. A nyílt kazah sztyeppén akadály nélkül terjedhettek a légköri és földalatti kísérletek káros egészségügyi hatásai. A pusztító környezeti és egészségre káros jelenségeket a hatóságok eltitkolták, a moszkvai vizsgálóbizottság is csak jóval a robbantás után érkezhetett oda. A régióról szóló jelentésben azt is megállapították, hogy a Semey-től 170 kilométerre lévő Ust-Kamenogorskban például egy hónap múlva is a megengedett sugárzás százszorosa volt.

A vizsgálóbizottságnak hallgatnia kellett

A helyszínre küldött kutatók nyomon követték az atombomba tesztelés következményeit, de arról nem számolhattak be sem az érintetteknek, sem a médiának vagy a külvilágnak. A jelentések ez idáig szigorúan bizalmasok voltak. A hagyományos és hidrogéntöltettel való atomrobbantások összteljesítménye a tesztek betiltásáig 2500-szorosan meghaladta a hirosimai atomrobbantás erejét és hatását. Az általuk keletkezett radioaktív felhők Észak- és Kelet-Kazahsztán jelentős területét szennyezték. A Moszkvai Biofizikai Intézet archívumában talált jelentést az intézmény igazgatója, Kazbek Apsalikov eljuttatta a New Scientist magazinnak.

Csak a '90-es években szűnt meg a telep

1991 augusztusában a kísérleti telep működését felfüggesztették, és decemberben Kazahsztán is független lett. Miután az objektumok elnéptelenedtek, a felhasználatlan hasadóanyag szinte őrizetlenül maradt ott. A mintegy kétszáz kilogrammnyi plutóniumot jóval később, egy titkos nemzetközi művelet keretein belül távolította el. A robbantások helyén még mindig jóval nagyobb a sugárzás mértéke a megengedettnél, és ennek ellenére élnek ott emberek. A veszélyeztetett zónákban nagyon magas a születési rendellenességek és daganatos megbetegedések száma, illetve nagyon gyakori a terméketlenség és az öngyilkosság is. 

• érdekességek a világból
• tudomány
• történelem
• atombomba
• Terasz