Megint a szegények húzták a rövidebbet

A 2013-as év sok újdonságot hozott, de a rövidebbet újfent a szegények húzták. Idén két olyan törvényt is életbe léptettek, amely lényeges változásokat hoz a nehéz sorsúak életébe.

A hajléktalanokat közterületről kitiltó rendelet és a szociális temetés megszavazása a támogatásra szorulókat sújtja.

Szociális temetés

Az Országgyűlés szeptember elején fogadta el a temetkezésről szóló törvény módosítását, melynek értelmében jövőre már kérhetnek a rászorulók szociális temetést az önkormányzattól.

A szociális temetés értelmében a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, valamint gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról, illetve urnás temetés esetén a hamvasztásról. A szociális temetést eredetileg 2014. január 1-től vezették volna be, de a Fidesz fejlesztéspolitikai csomagja szerint egy évvel elhalasztják a törvény hatályba lépését, így az 2015. január 1-re csúszik.

Embertelen feltételek

A temetkezésnek ez az előbb említett formája azonban csak akkor vehető igénybe, ha a hozzátartozó részt vállal a halott temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában a temetőn belül, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. Ha mindez nem lenne elég, még a sír paraméterei is előre meg vannak határozva, nevezetesen egy két méter hosszú, két méter mély és egy méter széles sírgödröt kell ásnia a gyászolónak. Amennyiben ennek nem képes eleget tenni az illető, úgy még mindig választhatja az urnás temetést - hangzik az érv a kormánypárti politikusok szájából.

A temetést megelőzően úgynevezett munkavédelmi oktatáson kell részt vennie a temetést igénylőnek, majd alá kell írnia a szükséges papírokat. Ha valaki úgy érzi, hogy akár fizikailag, akár lelkileg nem képes végigcsinálni a folyamatot, úgy meg kell neveznie egy segítőt, aki biztosan képes ellátni helyette a feladatot. Ha a hozzátartozó szociális temetést igényel, de sem ő, sem pedig az általa felkért személy nem tudja teljesíteni az említett feladatokat, az önkormányzat közköltségen temetteti el az elhunytat. Ez esetben a temetési költségek hagyatéki teherként érvényesíthetők.

Van más út

A Belügyminisztérium még a szociális temetésről szóló javaslat májusi, kormány általi elfogadásakor felhívta a figyelmet arra, hogy az új temetkezési lehetőség nem zárja ki, hogy a gyászoló családok továbbra is igénybe vegyék a köztemetés lehetőségét.

Ebben az esetben azonban a temetés költségét álló önkormányzat a hagyatékból igényt tarthat anyagi kompenzációra.

Hajléktalanhelyzet

A fedél nélküliek helyzete sem sokkal fényesebb. December 4-én lépett hatályba a Fővárosi Közgyűlés hajléktalanokat érintő rendelete, amely jogellenesnek minősíti és bünteti az életvitelszerű tartózkodást bizonyos közterületeken. A tiltott zónák között első helyen szerepelnek Budapest világörökségi területei - például a Budai Vár, a Belváros jelentős része és a Duna-part -, illetve 29 kiemelt aluljáró, játszóterek, oktatási és egészségügyi intézmények, valamint ezek 50 méteres körzete, hidak és az ezek megközelítését szolgáló lépcsők - és ez a kör bármikor még tovább bővíthető önkormányzati úton.

Tiltott területen élő hajléktalanok

A gyakorlat szerint, ha a rendőrség vagy a közterület-felügyelet munkatársai olyan hajléktalannal találkoznak, aki a rendeletben meghatározott tiltott területen él, először felszólítják arra, hogy hagyja el a helyszínt.

Amennyiben ez nem történik meg, először szociális segítséget hívnak. A szociális munkát ellátók ilyen helyzetben próbálnak valamit tenni az adott hajléktalan érdekében, elhelyezni, vagy csupán informálni arról, hogy hová tud olyan helyre menni, amely nem tartozik a tiltott zónák közé - bár ez utóbbi tekintetében a lehetőségek igen szűkösek.

A hajléktalanok nem emberek?

Mindkét felet kérdeztük, hogy mi a véleményük a hajléktalanrendelet bevezetéséről. Íme, a válaszok!

Ha az otthontalan ezt követően sem mutat együttműködést, és a felkérés ellenére sem távozik a tiltott területről, akkor szabálysértést követ el, és előállíthatóvá válik. Ilyen esetben elviszik a kormányhivatalba, és lefolytatják ellene az eljárást. Egyelőre még komolyabb előállításra nem került sor, türelmi idő van érvényben. Ez annyit jelent, hogy egy megállapodás alapján a rendőrség és a közterület-felügyelet december 31-ig - ha lehet - mellőzik az előállítást és a büntetést, hiszen még az intézkedéshez szükséges rendszer sem áll teljesen készen.

Tarlós nem érti

Tarlós István budapesti főpolgármester szerint egyszerűen arról van szó, hogy az utcán élő emberek szívesebben választják az aluljárókat, kapualjakat, mint a szállásokat. Holott a fővárosi önkormányzat két év alatt hétszáz új helyet és kórházat is biztosított.

Ehhez képest a megkérdezett hajléktalanok elmondása alapján a felkeresett orvos az esetek többségében nem kezeli megfelelően a sérülést, nem ad gyógyszert vagy kenőcsöt, maximum bekötözi azt. Tarlós István azt is elmondta, hogy az éjjeli menedékek 2500 ágyából 350-400 üres marad éjszakánként.

Hozzátette, úgy véli, hogy a kialakult helyzetről az ellenzék tehet, mivel a szocialista kormány idején egyáltalán nem gondoskodtak a hajléktalanokról. Ha nem így lenne, akkor most nem lennének tele hajléktalanokkal az utcák és az aluljárók. Mindezek ellenére nemrégiben pedzegette, hogy a kemény hidegben a metróállomás átmeneti éjszakai megnyitásáról gondolkodik.

• belföld
• hajléktalanok
• szociális temetés
• Terasz