A festmény, ami mindenkit zavarba ejt: a szakállas nő gyermekét szoptatja rajta

A művészettörténetben gyakran előfordulnak meghökkentő alkotások, ám a Magdalena Venturát ábrázoló, 17. századi olajfestmény valósággal zavarba ejtő. 

A szakállas nőként is ismert képen a főalak, aki egy-két részletet leszámítva teljesen férfinek tűnik, épp kisbabáját szoptatja. 

A természet furcsa csodája

A spanyol Jusepe de Ribera festményén Magdalena Ventura kisfiát szoptatva a középpontban áll, mögötte, az árnyékban meghúzódva látható a férje. A kép jobb oldalán két latin feliratos sztélé, kőtábla nyújt némi támpontot a kép értelmezéséhez a nézőnek. 

A köveken olvasható információk szerint az itáliai Abruzzóból származó főszereplő a természet egy csodája, akinek 37 éves korában nőtt ki a szakálla. De nemcsak emiatt különleges, hanem azért is, mert 52 éves korában szülte harmadik gyermekét. Alcalá hercege különböző szóbeszédekből hallott a tüneményről, és annyira megérintette a történet, hogy meg is rendelte festményként a Nápolyban élő, spanyol származású Jusepe de Ribérától, a kor kiváló festőjétől. A művész a munka során pletykákra és leírásokra hagyatkozhatott. 

Az ominózus szakáll jóval látványosabb, mint a háttérben meghúzódó férj arcszőrzete, az asszony láthatóan nem foglalkozott azzal, hogy megnyírja. Izmos kezei, amelyekkel kisfiát tartja, valamint a 17. századi nőtől merőben szokatlan szoptatási póz mind erőteljes, határozott személyiségét hangsúlyozzák. 

Egyes elemzések szerint a dús és hosszú arcszőrzet, valamint az egyéb sajátosságok arra utalhatnak, hogy Magdalena volt a család egyik, ha nem egyetlen kenyérkeresője, fenntartója. A nőiesség a táplálás gesztusában, a kendőzetlenül megmutatott mellben, a visszafogott ruházatban és a kőtábla tetején pihenő két szimbólum, a kagyló és az orsó szerepeltetésében mutatkozik meg.

Nem egyedülálló jelenség

Nem Magdalena volt az egyetlen nő, aki a 16-17. században fokozott szőrnövekedése miatt lett híres.

Brígida del Río is jól ismert karakter volt az 1500-as évek végén, őt Juan Sánchez Cotán örökítette meg 1590-ben. Barbara Urslerin német zenész esete szintén foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Róla az anatómus, orvos Thomas Bartholin azt írta, hogy a testét puha szőr borította, állát sűrű szakáll fedte. Többen úgy gondolták, hogy majom és ember párosításából született. Barbara egyébként állítólag férjhez ment, és gyermeke is született. A bizarrnak tartott testi eltérések, természetellenes állapotok iránt érdeklődők előszeretettel foglalkoztak a szakállas nők, az extrém hirsutizmus témájával. A kollektív képzelet negatív dolgokkal azonosította a jelenséget, ugyanakkor a szakáll utalhatott az asszonyok függetlenségére is. 

A világ legbizarrabb múzeumai: a péniszgyűjteménytől a 16 ezer nő hajáig

Szerte a világon találhatók olyan népszerű intézmények, amelyek messze nem átlagos tárgyakat mutatnak be, ezzel pedig tömegeket vonzanak magukhoz.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia/Közkincs, Közkincs)

• ezo
• művészet
• művészettörténeti érdekesség
• festmény
• bizarr
• Terasz